A népszerű egyetemeken, ahová sokan próbálnak bejutni – például a budapesti ELTE-n – megugrik a ponthatár, míg a vidékieken, köztük Győrben alacsonyabb lesz a tavalyinál állami ösztöndíjas jogász szakon – dr. Karácsony Gergely, a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese szerint ez lehet a hatása a felvételi tájékoztatóban nemrégiben megjelent jelentős változásoknak. A jelentkezőknek az új helyzetben másként kell gondolkodniuk a felvételi sorrendjükről.

A karácsonyfa alá, az ágak közé bebújtatott ajándéknak nevezte dr. Karácsony Gergely, a Széchenyi-egyetem jogi karának dékánhelyettese a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban év végén megjelent fontos változásokat a középiskolásoknak tartott keddi előadásában. A programon – amelyre megtelt az intézmény Deák terme – ezekről az újdonságokról hallhattak részleteket az érdeklődők.

A szakember kifejtette: a jogász szak esetében jogszabály rögzíti, hogy mi az a minimumponthatár, amivel be lehet jutni állami ösztöndíjas képzésre. Ez tavaly 440 pont volt – akik átugrották a rendkívül magasra helyezett lécet, bekerültek, akik nem, nem –, idén azonban már csak 350 lesz. Legalább ekkora horderejű módosítás, hogy a következő tanévtől megszabják az egyetemeknek, hány hallgatót vehetnek fel ezekre a támogatott helyekre: mindegyik kar nyolcvanat. Dr. Karácsony Gergely szerint az intézkedés hatását csak valószínűsíteni lehet, de az várható, hogy a népszerű egyetemeken, ahová nagyon sokan jelentkeznek – például a budapesti ELTE-n – megugrik a ponthatár, míg a vidékieken, köztük Győrben alacsonyabb lesz (de a 350 pontnál azért minden bizonnyal magasabb). Ennek oka, hogy a megszabott 80-80 helyet mindegyik intézmény esetében felülről lefelé kezdik el feltölteni, a legmagasabb pontszámú felvételizőktől indulva.

A dékánhelyettes úgy látja, hogy az új helyzetben másként kell gondolkodni a felvételi sorrendről, mint a korábbi években, amennyiben a családnak fontos az egyetemi tanulmányok költsége. Egy variációt ismertetve azt mondta: az első helyen a leginkább vágyott egyetem állami képzését célszerű választani, a másodikon a második leginkább vágyottét, majd utána érdemes beírni e két intézmény önköltséges képzését. A döntésnél nem árt kalkulálni azzal, hogy nemcsak az esetleges képzési önköltség összege jelent terhet a tanulmányok idején, hanem a szállásé, az utazásé, az étkezésé, a tananyagé, az egyéb díjaké és a szabadidős tevékenységeké is.

Dr. Karácsony Gergely a győri jogi karról szólva azt hangsúlyozta: büszkék kiváló, tehetséges hallgatóikra, versenyeredményeikre, valamint a kiscsoportos, személyre szabott, gyakorlatorientált oktatásra. Nagyszerű kapcsolatot ápolnak a szakmai gyakorlóhelyekkel és szervezetekkel, s tapasztalatuk szerint a karról a világ minden irányába vezet karrierút. Mindezt megerősíti az Oktatási Hivatal által a diplomantul.hu portálon közzétett legfrissebb, 2017-es adatbázis, amelynek alapján a Győrben jogászként végzettek mindegyike el tudott helyezkedni, és 95 százalékuknak diplomás állása lett. Az utóbbi arány a második legjobb a hazai jogi karok között. Ráadásul az első munkahely megtalálása a győri friss jogászoknak sikerült a leggyorsabban az országban, miközben a harmadik legmagasabb jövedelemre tettek szert.

A dékánhelyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy Győrben nagy számban érhetők el kollégiumi férőhelyek. Anyagi könnyebbséget jelenthetnek a családnak a hallgatók által elnyerhető pénzügyi támogatások is, így például az Igazságügyi Minisztérium, a Széchenyi-egyetem, az Universitas-Győr Alapítvány és a Deák Ferenc Alapítvány a Győri Jogászképzésért ösztöndíjai.

Hancz Gábor