A győri Széchenyi István Egyetem olyan online és jelenléti képzéseket kínál oktatóinak, amelyek révén új módszereket, az oktatótársak által alkalmazott jógyakorlatokat sajátíthatnak el. A kurzusok hozzájárulnak a hatékonyabb tanításhoz, a hallgatók aktivitásának növeléséhez, készségeik fejlesztéséhez, ezáltal eredményességük javításához.

A Széchenyi István Egyetem értékes diplomát és olyan gyakorlatias, naprakész tudást nyújt, amely keresett a munkaerőpiacon. Ennek érdekében az intézmény oktatóit is tanulásra biztatja, akiknek a legújabb módszertanok megismerésének lehetőségét kínálja. A tréningeket a Módszertani, Digitális és Tanárképzési  Főigazgatóság, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar és más karok munkatársai vezetik.

 „A gyorsan változó világ, a munkaerőpiaci kihívások  és a  generációs változások szükségszerűvé teszik oktatási módszertárunk, pedagógiai-pszichológiai ismereteink, digitális eszközhasználatunk  folyamatos gazdagítását. Képzéseinkkel ebben szeretnénk segíteni az egyetem oktatóinak” – mondta el Kövecsesné dr. Gősi Viktória, az intézmény módszertani, digitális és tanárképzési főigazgatója. Hozzátette, az oktatói tréningeket négy terület – a technológiai ismeretek, a pedagógiai módszerek, a személyes hatékonyság növelése, valamint a tudományterület-specifikus képzések – köré építették. Kiemelte, fontos, hogy a kollégák megismerjék egymás jógyakorlatait, melyek bemutatására szakmai napokat szerveznek, és digitális felületen is elérhetők. A képzést módszertani kézikönyv segíti, rövid elméleti felvezetéssel, gyakorlati példákkal.

„Azoknak a fiataloknak, akik a középiskolát a koronavírus-járvány idején végezték, a korábbi generációkhoz képest teljesen más a kommunikációjuk, a tanulásmódszertanuk, mással motiválhatók, máshogy lehet velük kapcsolatot teremteni. A képzés olyan technikákat ad, amelyek birtokában ezek a nehézségek is leküzdhetők” – fogalmazott dr. Henézi Diána Sarolta, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese. Hozzátette, az elsajátított gyakorlatok változatosabbá teszik az előadásokat, a hallgatóságot pedig aktivitásra sarkallják. „A feladatok során a tananyag egy része meg is tanulható, az újszerű megközelítések pedig kapukat nyitnak meg a fiatalok számára egymás és a külvilág felé” – hangsúlyozta. Kiemelte, minden oktatótársának ajánlja a különböző képzések elvégzését, mert a kis időbefektetéssel könnyedén elsajátítható módszertanok alkalmazásával jelentős eredményjavulás érhető el.

Dr. Gombkötő Nóra, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Agrárökonómiai Tanszékének docense hasonló okokból jelentkezett a képzésre. „A megszerzett tudás segít abban, hogy a tananyagokat még inkább a gyakorlatra, az agrárszektor valós kihívásaira és megoldásaira tudjam építeni. Ez különösen fontos a mezőgazdasági adatbázisok és a biometria tantárgyak oktatása során, ahol a modern technológiai eszközök és adatkezelési módszerek alkalmazása kulcsfontosságú” – világította meg az oktató. A tanároknak hirdetett kurzus jelenléti alkalmaival kapcsolatban kiemelte, azok megkönnyítették az új ismeretek elmélyítését, a csoportmunkák és a szimulációk során közvetlenül tapasztalhatták meg a különböző oktatási technikák hatását. „Az online kurzusok moduljai interaktív prezentációkból, videókból, szöveges leírásokból, valamint teljesítendő feladatokból tevődtek össze. Ezeket önállóan elvégzendő feladatok zárták, amelyek jelentős kreativitást igényeltek” – elevenítette fel Gombkötő Nóra.

Dr. Kecskés Gábor a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének docense a karon alkalmazott jógyakorlatot mutatta be a képzés résztvevőinek. Az oktató más tudományterületen is használható példát ismertetett, amelyet kollégáival, dr. Ganczer Mónikával, dr. Takó Dalmával és dr. Sulyok Gáborral közösen vezetett be. „A nemzetközi jog tanításának szemináriumi részében konkrét jogesetekkel foglalkozunk. A hallgatók egy adott ügyet, jogesetet, tanulmányt dolgoznak fel, amelyről kiselőadást is tartanak. A prezentációban elhangzott információk alapján egy Kahoot-kvízt készítünk a szemináriumi hallgatók három-négy fős csoportjainak, így valamennyi hallgató előadásában elhangzó információkból versenyez minden hallgató. Ez a módszer az elméleti tudás gyakorlatba való átültetését segíti, egyúttal a figyelem élénkebb fenntartását, a versenyszellemet, az interakciókat is ösztönzi. Sokéves tapasztalatunk, hogy ezáltal jobban rögzülnek az információk, nő a hallgatók aktivitása, akik a csapatmunka eredményességét is megtapasztalják” – fogalmazott az oktató, aki maga is elvégezte a módszertani képzést. „A program előnye, hogy bepillanthattunk más tanszékek módszertanaiba, és kialakul egy olyan oktatói közösség, amelynek tagjai egymástól tanulva tudják egyre magasabbra emelni az oktatás színvonalát” – zárta.

Az egyetem tanárainak szóló aktuális képzések innen elérhetők, a módszertani kézikönyv innen letölthető. Az intézmény az oktatói közösséget módszertani információs Facebook-csoporttal is segíti, ami itt található.