Az utóbbi húsz év legjelentősebb változását élte meg a Győri Nemzeti Színház december első napján. A korán érkezett Mikulás csomagjában 30 színész főállású munkaszerződést talált, hisz a fenntartó győri önkormányzat és a kulturális kormányzat közös döntése alapján, megvalósulhat az idén kinevezett új igazgató, dr. Bakos-Kiss Gábor elképzelése: állandó társulat alakul a nagy múltú teátrumban

Hideg, ködös reggel virradt Győrre december elsején, ám a városban élő és dolgozó színművészek mégis napfényesnek és csillogónak élték meg ezt a napot. Az év utolsó hónapjának első napjától ugyanis mindannyian főállású alkalmazottjai lettek a Győri Nemzeti Színháznak. Több mint két évtizedes kálvária ér ezzel véget, egy olyan húsz év, amit az utolsó két évben a világjárvány is megnehezített. Komoly kihívást jelentett ugyanis a járványhelyzet miatt hozott tiltó intézkedések sorozata a vállalkozóként dolgozó színművészekre, akik gyakorlatilag hosszú hónapokra elestek egyetlen bevételi forrásuktól, hisz nem próbálhattak és nem léphettek színpadra sem.

Dr. Bakos-Kiss Gábor vezetői pályázatának egyik lényegi eleme volt a nemzeti, népszínházi jellegének erősítése.

A sajtó talán ezzel a pályázati elemmel foglalkozott a legtöbbet, ezért talán kicsit méltatlanul, de háttérbe szorult a pályázat legfontosabb eleme: állandó társulat kell Győrbe. Bakos-Kiss Gábor szerint ez volt az igazgatói pályázatának a leglényegesebb eleme, amit önerőből a színház nem tudott volna megvalósítani. Kellett hozzá a két fenntartó, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának támogatása is.

A direktornak mindenekelőtt a városvezetést kellett meggyőznie az intézkedés fontosságáról, amit dr. Dézsi Csaba András polgármester szinte azonnal támogatott.

„Már a pandémia alatt is igyekeztünk segíteni a győri színészeket, hogy egyfajta home office-ban dolgozva, valahogy átvészeljék ezt az időszakot, így természetes volt, hogy támogatásomról biztosítottam az igazgatót. Gábor személyében egy fiatal, lendületes, előre gondolkodó direktorral lett gazdagabb a városunk, akinek az elképzelései előre viszik a Győri Nemzeti Színház ügyeit. Úgy látom, hogy az igazgató úr az állandóságra törekszik, és egy jól és hosszú távon tervezhető társulatot kíván létrehozni, és ezt a törekvést az önkormányzat támogatja. Az elmúlt húsz évben nem volt állandó társulata a színháznak, amit pedig most létrehoz Bakos-Kiss Gábor a mi segítségünkkel, az egyedülálló a magyar kultúrtörténetben, hisz nem tudok róla, hogy ilyen lépésre elszánta volna magát bármelyik színház, illetőleg bármelyik színházat fenntartó intézmény.” A polgármester szerint ezzel a lépéssel olyan alkotóműhely alakulhat ki a Győri Nemzetiben, ami nem pusztán a művészek egzisztenciális biztonságát adja majd meg, hanem egy sokkal mélyebb alkotó munkát tesz lehetővé.

„Engem a színház lebontásával kapcsolatos elképzeléseim miatt több támadás ért, hogy nem szeretem a Győri Nemzeti Színházat. Ez nem igaz. Mutatja ez a tény is: én vagyok az a győri polgármester, aki ismét állandó társulat kialakításával segíti a színház vezetőjét. A kulturális központ terve pedig új lehetőségeket adhat majd a színház jövőjének is. Azt pedig, hogy mi legyen a színház jelenlegi épületével, széles körben meg fogjuk vitatni, ha eljön az ideje” – tette hozzá dr. Dézsi Csaba András.

Dr. Bakos-Kiss Gábor igazgató szerint egy színházban a művészeti munka a legfontosabb, ennek kell megteremteni a legoptimálisabb feltételeit. Vallja: elengedhetetlen, hogy egzisztenciálisan biztonságban érezzék magukat a kollégái, érezzék, hogy semmilyen formában nem kerülhet veszélybe a megélhetésük, így teljes figyelmükkel csak a művészi munkára koncentrálhatnak.

A direktor egy klasszikus értelemben vett társulat kialakítását látta a megoldásnak, ahol a társulat tagjai munkaviszonyban dolgoznak, kiegészülve a nyugállományú, aktív tagokkal.

„Azok a kollégáink, akik valamelyik színházban főállásban voltak foglalkoztatva, a pandémia alatt sem nélkülöztek. A győri kollégák, itt a Győri Nemzeti Színházban sajnos nélkülözni voltak kénytelenek, hiszen az eseti megbízási szerződések okafogyottá váltak, mivel az elmaradt előadások miatt, jogalap híján nem történhetett meg a fellépti díjak
kifizetése. Ez egy nagyon tragikus helyzet volt. Az, hogy valaki azon gondolkodott, hogy elhagyja a pályát és adott esetben más munkát keresett, hogy megélhessen, enyhén szólva szívfacsaró volt. Azt szerettem volna elérni, hogy hasonló helyzet soha ne alakulhasson ki a Győri Nemzeti Színházban” – fejtette ki dr. Bakos-Kiss Gábor. Hozzátette, nagyon boldog, hogy az igazgatói pályázatának talán legfontosabb elemét, ilyen rövid idő, mindössze öt hónap alatt sikerült megvalósítani, pedig a döntés mögött kőkemény gazdasági szempontok is állnak.

„Természetesen könyveléstechnikai változásra is szükségünk van ahhoz, hogy ez a lehetőség jövőre is a rendelkezésünkre álljon, ám ez még csak a szükséges összeg kétharmada és így önmagában nem lenne elegendő, ezért a város és a kulturális kormányzat fele-fele arányban teszi hozzá a harmadik harmadát a béreknek. Azért pedig, hogy a kulturális szférában jövőre megjelenő húszszázalékos béremeléstől se essenek el a kollégáink, Fekete Péter államtitkár egyedi bértámogatási kérelmünket támogató döntése tette lehetővé, hogy már idén, december elsejétől státuszba kerülhessenek a színészeink.”

A dolgozókkal határozott idejű, egy évadra szóló szerződést kötött a színház vezetése, munkaszerződésük 2022. július 31-ig szól, jövő év február végéig pedig közölni fogja az igazgató, hogy kiknek kívánja meghosszabbítani a szerződését a következő évadra is. Idén mindenkinek felajánlották a szerződéses munkaviszony lehetőségét a színházban, amit mindenki örömmel fogadott.