Hetvenöt éve
Bana József történész, kutató, főlevéltáros, városi levéltár-igazgató írása a Győr+ Médiának.
Éppen kerek hetvenöt éve annak, hogy Győr városát a „dicsőséges” Vörös Hadsereg felszabadította a fasiszta (nemzetiszocialista) iga alól. Országos viszonylatban Győr a háborús romvárosok sorrendjében a negyedik helyre került.
A német hadvezetőség, Karsay Árpád nyilas győri polgármesternek, Győr nyílt várossá való minősítése iránti kérelmét megtagadta. Sepp Dietrich SS tábornok határozottan kijelentette, hogy a német csapatok Győrt védeni fogják és a fontosabb műtárgyakat elpusztítják. Így is történt. A város valamennyi jelentősebb közúti és vasúti hídját (10 darab) felrobbantották. Az ipari üzemek túlnyomó része a pusztulás képét mutatta, a lakóépületek jelentős hányada megsemmisült (263), vagy súlyosan megrongálódott (809) a légitámadások és közvetlen harci cselekmények során. A Vörös Hadsereg közeledtére Sepp Dietrich tábornok felszólította Karsay polgármestert és a helyi közigazgatás vezetőit: „Uraim a mandátumuk lejárt, csomagoljanak és hagyják el a várost!”
„Győr város polgármesterének parancsa a város polgári kiürítésének végrehajtására.
PARANCS!
A hadi események következtében felsőbb utasításra Győr város önkéntes polgári kiürítését rendelték el. Ez annyit jelent, hogy a városunkban tartózkodó menekültek valamennyien kötelesek a legrövidebb időn belül elhagyni a várost.
Ugyancsak kötelesek elhagyni a várost a polgári közigazgatás, a közhivatalok, intézmények és üzemek alkalmazottai, akik erre engedélyt kaptak. Az őslakosok a várost önkéntes elhatározás alapján hagyhatják el. Felvevőterületül Győr város részére Győr vármegye tószigetcsilizközi és magyaróvári járása van kijelölve. Ezenkívül ajánlatos, akinek ismerősei, vagy rokonai vannak Nyugat-Magyarországon, ha azokhoz települ. Ha a hadihelyzet megköveteli, az önkéntes polgári kiürítést az erőszakos kitelepülés követi, mikor is karhatalommal fogják a kitelepülni nem akaró lakosságot nyugat felé áttelepítésre bírni. – E nehéz órában a hadi eseményekkel nyugodtan szembenézve, hajtsuk végre ezen rendelkezést.
A kitelepülésnél a főútvonalakat kerülni kell. Amíg fogatokkal való szállítás lehetősége nem áll fenn, a kitelepülés gyalogmenetben történik. – A lakosság vigye magával a legszükségesebb ruhaneműit és élelmiszereit.
Győr, 1945. évi március hó 23-án.
Kitartás! Éljen Szálasi!
Dr. Karsay s. k. polgármester”
Dr. Karsay polgármesteri karrierjét a nyilasoknak köszönhette, mégsem volt feltétel nélküli tisztelője a Wehrmachtnak. Havi jelentéseiben precízen leírta a németek kártételeit és megállapította, hogy a győri vágóhíd hónapok óta csak a baráti német véderőnek dolgozik. Valódi hatalommal nem rendelkezett, a nyilas csürhe vérengzéseit megakadályozni nem tudta. Egyéni tragédiája, hogy bár személyét semmiféle bűn nem terhelte, ezért kérelmezte Németországból a hazatelepülést, az engedélyt nem kapta meg.
A győri városi közgyűlési és kisgyűlési jegyzőkönyvében is szerepel a következő mondat: „Az orosz hadsereg 1945. évi márczius hó 28-án Győr városát megszállta és dr. Karsay Árpád polgármester elmenekült””