1930. április 29-én született döntés a győri uszoda felépítésére, Hajós Alfréd (1878-1955) kapta a megbízást. A létesítmény helyéül a Cziráky teret jelölték meg.
A tervezett medencés uszoda egy 50×18 méter méretű nagymedencéből és egy lubickolóból állt, kiegészítve öltözőépületekkel, kazánházakkal. Az építkezés 1931 áprilisában kezdődött meg, gondosan megválogatott győri vállalkozókkal.
A győri medencés uszoda 1931. július 6-án nyílt meg, a Cziráky-emlékműtől még impozánsabb és egyedi hangulatúra sikerült. A medencéket a Duna vizével töltötték fel, és bonyolult eljárással gondoskodtak annak fertőtlenítéséről, cseréjéről és melegítéséről. Az öltözőkön kívül a pihenni vágyókat büfé, konyha és közös étkező-, napozóterasz várta.
Az uszoda fekvése és technikai megoldása miatt is egyedülálló volt az országban. A Hajós Alfréd által tervezett együttes nem csak az országban először alkalmazott klórtisztításos technológia miatt számított úttörőnek, hanem letisztult formálása és tiszta funkcionalitása is újdonság volt a városban.
A korabeli szabványok szerint a medence alkalmas volt úszó- és vízilabda versenyek rendezésére is.