A Győri Törvényszék elsőfokú, még nem jogerős ítéletével megállapította annak a férfinak a bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében, aki a szomszédjában lakó öccsét egy 30 cm hosszú, 17 cm pengehosszúságú vadásztőrrel, a nyakára irányulóan, azonban a sértetti védekezés miatt a bal alkarját érően, felülről lefelé szúró mozdulattal, maradandó fogyatékosságot okozva megsebesítette. A bíróság a vádlottat 6 év szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelyet börtönben kell letöltenie, és 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A vádlott letartóztatását a bíróság nem rendelte el.

A hosszú ideje haragos viszonyban lévő, egymás melletti telken lakó vádlott és sértett, akik egyébként testvérek, egy farakást takaró ponyva miatt szólalkoztak össze. A vádlott a saját udvarában lévő, összevágott tűzifa letakarásához kölcsönkérte a testvérétől a ponyvát, mivel azonban nem kapta meg, a testvére távollétében átment a sértett kertjének hátsó részében felhalmozott bálákhoz és arra felmászva, az azt védő takaróponyvát igyekezett arról lerángatni, mikor is a sértett hazaért, és számon kérte őt. A vádlott a sértett szidalmazása mellett felkapott egy, a ponyva lesúlyozására szolgáló 2 m hosszú fakarót, és azzal a bála mellett álló sértett feje irányába ütött, amitől a sértett megszédült. Ekkor a vádlott az övéből előkapta vadásztőrét, leugrott a báláról, és a sértett nyakára célozva, felülről-lefelé irányozva megszúrta. A sértett védekezésül bal karját a feje elé kapta, így a vádlott a sértett alkarjának teljes izomzatát és az artériákat is átvágta.

A bíróság emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek a vádlottat, és nem fogadta el azt a vádlotti védekezést, miszerint a sértett volt az, aki a vádlott felé 2 méteres fahusánggal ütött, amelyet a vádlott kivédeni igyekezett, ezért jogos védelmi helyzetben volt. A bíróság elfogadta a sértett fiának vallomását az ügy körülményeit illetően, hangsúlyozva, hogy a vádlott által az őt a sértett részéről ért állítólagos támadás elhárítása körében felhozott indokok a józan ésszel ellentétben állnak, hiszen akit egy eszközzel támadnak meg, az az eszközt igyekszik elhárítani, nem pedig az azt tartó kezet.

A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a sértett maradandó fogyatékossággal gyógyult, amely teljes testét érintően 10%-os mértékű, de gyakorlatilag a bal karját használni nem tudja, miközben fizikai munkákból tartja el magát, és a ház körüli munkák is rá várnak. A bíróság az ügyészi indítványnál enyhébb, 6 évnyi szabadságvesztés büntetést szabott ki, és 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától a vádlottat.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője elsődlegesen a jogos védelmi helyzet fennállása okán bűncselekmény hiányában történő felmentésért, másodlagosan a minősítés megváltoztatása és enyhítés érdekében fellebbezéssel éltek, az ügyészség az ítélet tekintetében 3 nap határidőt kért a fellebbezés előterjesztésére, a vádlott letartóztatására tett indítványa elutasítása miatt pedig fellebbezett.