Ha átsétálunk a Kis- és Nagy-hídon a Karmelita térről a Híd térig, szemünk elé tárul a Széna-téri zsinagóga épülete, amit észak felől impozáns neoreneszánsz paloták szegélyeznek. Szép látvány. Kár, hogy ez a vízió csupán az 1900-as évek elején volt érvényes, hisz a paloták nagy része már puszta rom, a Karmelita teret Bécsi kapu térnek hívják, a két hidat pedig csak egy néven emlegetjük: Rába-kettős híd…

A Kossuth utca Újváros főutcája. Patinás középületek, bankárok, mágnások palotái sorakoztak egymás mellett, ám a kétezres évek elejére már megváltozott a kép. Leharcolt, elpusztított épületek romjai álltak itt. Persze ezt nem nézhette sokáig egy magyar viszonylatban gazdagnak számító város, meg is kezdődött a városrész rehabilitációja. Megszépült az utca eleje, ám a hátsó traktusban még mindig van tennivaló.

Dr. Dézsi Csaba András polgármesterhez számtalan kérés érkezett: elfogytak a szociális bérlakások. A polgármester megnézte a lehetőségeket Újvárosban.

„Azt láttam, hogy valójában nem fogytak el a szociális bérlakások Győr városában, csak olyan mértékben ,,lepukkantak”, hogy az emberi életre alkalmatlanná váltak. Úgy gondolom, egyfajta ingatlangazdálkodást kell elkezdenünk Győrben. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan részek, amelyeket eladunk, és az ebből befolyó pénzből fel kell újítanunk, újból lakhatóvá kell tennünk épületeteket, használhatóvá boltokat.

„El kell kezdenünk ezekkel az ingatlanokkal gazdálkodni, és nem siránkozni, hogy nincsen rá pénz. Meg kell teremtenünk a forrásokat, az anyagi hátteret. Olyan patinás épületek vannak ezen a területen lepusztulva, amit kár lenne ebben a formában hagyni” – mondta a polgármester a Győr+ Rádió szokásos fél nyolcas vizitjében a múlt héten.

Dézsi Csaba András kiemelte azt is, hogy hatalmas változások történtek az elmúlt években a Kossuth utcában. Több épület nyerte vissza régi fényét, szépen rehabilitálódik a környék, ám továbbra is vannak teljesen kiürített épületek, amelyekkel valamit kezdeni kell, mert ahogy a polgármester fogalmazott, „a víz mossa el az összeset és rohadni fog az egész.”

Első lépésként Dézsi Csaba András arra kérte a munkatársait, készítsenek felmérést a területen álló ingatlanok tulajdonviszonyairól, amelyikben kisebb vagyonrésze van az önkormányzatnak, azokat a tulajdonosoknak eladják, ahol azonban a városi tulajon van többségben, megvásárolják a kisebbségi tulajdonrészt, és saját forrásból, a lakossági igényeket figyelembe véve teszi rendbe a város azt a területet.

A munka tehát elkezdődött, ám messze a vége.