Oroszország már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálása óta nemzetközi szankciókkal néz szembe. Az ez év februári, Ukrajna elleni inváziója óta azonban mennyiségében és minőségében is más ellenlépések történtek az agresszió miatt. A Moszkva ellen bevezetett intézkedések egy része látványos, ugyanakkor a vártnál kevésbé valósította meg a hozzájuk fűzött nyugati reményeket. Azonban a szankciók többi, kevésbé látványos része – amely főleg a technológiai szektort érinti – hosszú távon komoly gazdasági és biztonsági kihívást jelenthet Oroszországnak.

A téli fűtési szezon közeledtével hazánk energiaellátása mindig a közérdeklődés homlokterébe kerül. Idén ez fokozottan érvényesül, hiszen a februárban kirobbant orosz-ukrán háború, illetve az arra válaszul adott Európai Uniós szankciók következményeként csökkent az Oroszországból származó kőolaj és földgáz mennyisége, mely amellett, hogy ellátási problémákat idéz elő, rendkívüli mértékben felhajtja az energiaárakat is.

E negatív tendencia fokozottan érvényesül a közép-európai régióban, ahol a szükséges földgáz és kőolaj túlnyomó része Oroszországból érkezik csővezetékeken. Mondhatjuk, hogy az európai szankciók leginkább e régió országaiban, köztük hazánkban éreztetik negatív hatásaikat. Az orosz-ukrán háborúról és az európai szankciós politika részleteiről, valamint Európa jövőbeni lehetséges energetikai diverzifikációjáról hallhattak azok, akik szeptember 15-én ellátogattak a győri MCC-be, ahol Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője, Vigóczki Máté, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója, valamint Simon Gábor, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa egy panelbeszélgetés keretében ismertették a téma aktualitásait a nagyszámú közönségnek.

A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy az Oroszország ellen – a háború megindítása miatt – kivetett szankciók közül némelyek „sikeresnek” mondhatóak, mint a technológia és innováció export elmaradása, azonban az energiahordozók terén hozott importkorlátozások sikere kudarcba fulladt. Oroszország a kiesett földgáz- és különösképpen kőolajexportját más térségekbe (arab olajállamok!, India, Kína) szállítja, így a szankciók ellenére az ország a háború februári kitörése óta többletbevételhez jutott e téren. Európa államai, köztük elsősorban a közép-európai országok jelentős mértékben kiszolgáltatottak az orosz energiahordozóknak, melyen a közeljövőben mindenképpen változtatni kell a szakemberek véleménye szerint.

Részben már kiépültek azok az új tranzit kapacitások, melyek Azerbajdzsán, Románia és Horvátország irányából diverzifikálnák hazánk földgázimportját, valamint jelentős hazai készletek is rendelkezésre állnak, melyek kitermelése a következő évek fontos feladata lesz a hazai energiapiacnak. A szakemberek megegyeztek a tekintetben is, hogy Európa egy elhibázott energiapolitika miatt jutott abba a kiszolgáltatott állapotba, melynek köszönhetően ellátási problémák és készlethiányok léptek fel az energiaellátó rendszerben. E folyamatot a februárban kirobbant háború már csak „tetézte” azzal, hogy biztonságpolitikai és hadászati szegmenseket is beékelt az interkontinentális energiapiacokba. A panelbeszélgetést követően a közönség kérdéseire került sor, melyek főként a hazai ellátásbiztonságra és a háború lehetséges kimenetelére tértek ki.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2022. szeptember 21-én 17.00 órakor kerül sor a következő előadásra, melynek címe Röszkén túl – egy órában a nyugat-balkáni migrációs útvonalról. Az előadók a Migrációkutató Intézet munkatársai, Vargha Márk és Párducz Árpád lesznek.