Közeledik a tavasz, megkezdődnek a kerti munkák. Az első teendők közé tartozik a metszés és a rendrakás, ami együtt jár a zöldhulladék megszaporodásával.

A ménfőcsanaki Gál Tamás tizenkét gyümölcsfája és a szőlőlugasa lemetszett ágait idén már darálógéppel aprítja.

„Megéri az árát, jó vele dolgozni, hasznos a kiskertben” – mutatja az új szerzeményt működés közben.

„A négy-öt centi vastagságú ágakat simán ledarálja, s akár méteres hosszúságú, többszörösen elágazó gallyakat is bele lehet tenni. A szőlővenyigét sem kell feldarabolni. Amire viszont figyelni kell: csak száraz nyesedéket tegyünk a gépbe, mert nedveset nem tudja elvágni a kés és beletapad. Ez a daráló már tizenöt-húszezer forintért beszerezhető. Kisméretű, van két kereke, könnyű mozgatni. Alul van egy kb. 15 literes tartálya, amit biztonsági retesszel láttak el, oda kerül a darálék. Ha megtelik, ki kell üríteni. Nálunk a nyesedék a komposztba megy. Két évvel ezelőtt készítettünk raklapokból egy hármas komposzttárolót, ahonnét tápanyagban gazdag földet tudunk a veteménybe és a virágágyásokba visszajuttatni.”

Fogalomtár
Biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti, vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék
Biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is
Kerti zöldhulladék: Ide tartozik minden kertből származó növényi rész, például a lehullott falevelek, a lenyírt fű vagy az elszáradt virágok. A kerti zöldhulladék kezelésének legjobb módja a komposztálás.
Komposztálás: a kertművelésben régóta ismert és alkalmazott módszer. A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerves hulladékok, melléktermékek anyagait jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálódás a levegő oxigénjével történik, tehát aerob folyamat (korhadás), szemben az anaerob rothadással. A komposztálással keletkező anyagok: szén-dioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik. A kiinduló anyag (pl. háztartási hulladék esetén) kb. 30% szervesanyag-tartalommal rendelkezik, a végtermék komposzt kb. 20% szervesanyag-tartalmú. Ezért kedvezőbb az égetésnél, mert széntárolási kapacitással rendelkezik.
Komposzt: a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, nedvességtartalom) mellett. Más szervesanyag-bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét humusznak nevezzük.