Velünk élő farsangi hagyományok

Havassy Anna Katalin Fotó: Győr+ Rádió
2025.01.30. 21:03

A Győr+ Rádió Juice című műsorának január 30-án dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, mestertanár volt a vendége, aki a velünk élő farsangi hagyományok világába kalauzolta el a hallgatókat.

A farsang időszakát mindenki kedveli, ám valljuk be, számos kérdés felmerülhet ha jobban belegondolunk: miért is ilyenkor jön el a mulatozás ideje, miért lehet ilyenkor finomakat enni, miért jelképe a fánk, miért alakult ki a torkos csütörtök és még hosszasan sorolhatnánk. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, mestertanár ennek a témakörnek is szakavatott ismerője, így Ferenczy Balázs és Nagy Roland műsorvezetők társaságában alaposan körüljárták a farsang témáját.

„A falusi, paraszti kultúrában mindig is rend volt! Télen pihent a természet, így az emberek is pihentek, hiszen akkoriban még együtt lélegeztek a természettel. A bor már megvolt, a disznót is levágták novemberben, ilyenkorra pedig volt idejük arra, hogy egy kicsi mulatozzanak, mókázzanak. A lakodalmakat is télen rendezték, hiszen amellett, hogy ráértek, az ételek is a hidegben álltak el, ami fontos szempont volt egy három napos lagzi esetében.” – kezdte Zsuzsanna, hozzátéve, hogy régen még az időjárás sem volt ennyire megkeveredve, mint napjainkban.

„Ha valamely faluba nem volt egy adott télen esküvő, akkor az bizony komoly kritika volt az ott élőkre nézve! Figyelmeztetést érdemeltek, mégpedig ál-esküvő formájában, amely emlékeztette a lakosságot, hogy házasság nélkül gyermekáldás sem lesz. Megfelelő iróniával rendelkeztek tehát a régiek, amely tulajdonképpen nagyon hasznos és egészséges volt a társadalomra nézve.”

A negyvennapos böjtöt is komolyan vették. A régi, kemény hideg teleken pedig kellett a megfelelő védekező zsírréteg is a testnek, mielőbb belevágtak a húsvét előtti időszakba. Farsang ideje pedig megfelelő volt a kiadós életek fogyasztására, nemkülönben a lakodalmak, ahol terítékre került minden, mi szem-szájnak ingere.

„Az egyház egyébként tiltotta a „fársángolást, a tikverőbe való járást, az ocsmány, trágyár beszídeket”, s most szó szerint idéztem. Mert ugye aki maszkot vesz, az „ál orcát” vesz. A maszk szó egyébként a latin nyelvben ördögi lényt jelent. Aki pedig álarc mögé rejti magát, azt csinálhat amit akar, hisz eltakarja vele valódi személyét. Könnyebb volt tehát kirúgni a hámból, s előbb elkövettek olyanokat az emberek, amely tiltott volt. Ez amúgy most is igaz, gondoljunk csak például a Halloweenre…” – mesélte dr. Lanczerdorfer Zsuzsanna, s valóban: ha kicsit kutatunk mondjuk az irodalomban, több példa is akad az álarcosbálokból adódó bonyodalmakra, szerelmekre, tragédiákra, s még hosszasan lehetne sorolni.

A néprajzkutató a karnevál és a farsang közti különbségről is beszélt: míg a karnevál lényegében két részre – a felvonulókra és a nézőkre – osztja a résztvevőket, addig az európai, a magyar farsang a falusi élethez kapcsolódott leginkább, s mindenki aktívan részt vett benne. Egyfajta házról-házra járást is jelentett, s nem véletlen, hogy a lányos házakba kopogtattak be, figyelmeztetve a hajadonokat, hogy bizony közeleg a férjhezmenés, s persze megtáncoltatták a háziakat is. Más világ volt akkoriban még: minden lány arra törekedett, hogy férjhez menjen, s minden férfi kereste a maga asszonyát. A farsang pedig kiváló időszaka volt nem csak a mulatozásnak, a lakodalmaknak, hanem a figyelmeztetésnek is.

„Szegénység volt régen, mindent meg kellett enni ami maradt, még a negyven napos böjt előtt. Ezért hamvazószerda után egy napra feloldották böjtöt – ez lett a torkos csütörtök – és ekkor mindent meg lehetett enni, ami megmaradt. Mára ez egy marketing fogás lett a vendéglátásban, de nem baj ez, mert ápolja az őseink kultúráját is. Egyébként minden népnél megvan a tobzódásra vágyó hajlam, s hogy egy kicsit ilyenkor felforduljon a világ rendje: ami fent van, az lekerül, ami pedig lent van, az felkerül. Gondoljanak bele, a diákdiri választás is erről szól napjainkban. Egyébként a gyermekek nagyon nyitottak a hagyományokra, ez pedig nagyon fontos, nem csak a farsangi szokások kapcsán!” – hangsúlyozta dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, mestertanár, aki még számos érdekességről mesélt, sőt, dalra is fakadt!

Érdemes visszahallgatni az egész adást!