Sorrendben a huszadik kötete jelent meg a közelmúltban Villányi László József Attila-díjas költőnek, a májusi bemutatót azonban a járványhelyzet miatt elhalasztották.

„Villányi László korokat, érzéslehetőségeket, letöréseket, vígságokat, pontos képeket és képzelgéseket ad, »ámulatos« a változatossága… Egyre olvasom, egyre jobban csodálom. Villányi a mindenkori élvonalak egyik írója, érzelmi felhangjai-lényege révén nem is olyan bő – másképp, persze, tágas – társaságban” – idézi a könyv fülszövege Tandori Dezsőt.

A kötet a 2016-2018 között született verseket tartalmazza. Az első ciklus versei töredékekből építkeznek, minden versben öt töredék feszültségéből születnek a sajátos kompozíciók. A hétköznapok apró történései, bölcseleti meglátások, közelítések, a meghalt szülők fölsejlő emléke, visszatérő álmok, egy vonatút vagy a biciklizés közbeni tűnődések, fák, madarak, növények nevei válnak a költészet forrásává, a költői idő folyójává. A nyugalom, a harmónia utáni vágy munkál a versekben, a kert nem csupán megtalált helyszín – fogalmazott a költő.

A második ciklus rendhagyó költői önvizsgálat, mégpedig az én megkettőzése, a köznapi én és a költői én ironikus párbeszéde által. A falura költözés, az ebből fakadó gyökeresen más élethelyzet a szemérmességet félretéve indítja el a számonkérés, az évődés, az ugratás folyamatát, a gyengeségek könyörtelen kimondását. Költőileg termékennyé válik a kétféle nézőpont összecsapása, a humor jelenléte, hogy a köznapi én szigorúbb a költői énnel szemben.

A címválasztással kapcsolatban Villányi László elmondta: úgy éreztem ez a töredékes szóösszetétel a lejellemzőbb az egész könyvre, hiszen az idő kérdése, a vele való szembesülés végighúzódik az egész köteten, a kertben pedig valamiképpen jelen van a mindenség.

A kötet borítóján Miksa Bálint festőművész alkotása látható, a könyvet Hrapka Tibor grafikus tervezte. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötet már kapható a könyvesboltokban.