A Víz világnapja alkalmából tartottak előadást a Széchenyi István Egyetem menedzsment kampuszán csütörtökön délután. Az eseményen átadták a jeles nap alkalmából meghirdetett rajz- és versíró pályázat díjait, majd egy aranymosásról szóló előadást hallgathattak meg az érdeklődők.

Az eseményt Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, az MHT Győri Testületi Szervezetének elnöke nyitotta meg, aki ismertette a hallgatósággal a 2025-ös év jelmondatát: „Őrizzük meg a gleccsereket”, majd elmondta, hogy a hozzánk legközelebbi gleccser mintegy 300 kilométerre található a Duna vízgyűjtőterületén, így jelentősen befolyásolja a magyarországi vízkészletet is. A szakember kiemelte, hogy a vízpótlási feladatokkal kapcsolatban konkrét elképzeléseik vannak, ezek megvalósításához anyagi forrásokra várnak, amelyeket a szükséges rendszerek kiépítésére fognak fordítani.

A Víz világnapjához kapcsolódóan versíró- és rajzpályázatot hirdettek általános iskolás tanulóknak, a díjakat a köszöntő után adták át.  

Elsőként a versíró pályázat abszolút győztese, Kollár Bence, az Arany János Két Tanítási Nyelvű általános Iskola tanulója vehette át a legjobbnak járó elismerést, aki elő is adta költeményét a hallgatóságnak.

A rajzpályázaton Magyar Kincső kapott különdíjat, a 3. Bősze Luca, a 2. Körmendi Zora lett, a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára Galcsik Léna állhatott fel.

A pályázat kiírásában meghirdettek egy speciális csoportnak szóló kihívást is: a Montágh Imre Iskola és Speciális Szakiskola tanulói értek el helyezéseket. Különdíjat nyert Kovács Mira különdíjat nyert, 3. helyen Nagy Roland végzett, a 2. Kukucska Nóra Fanni lett, a pályázatot Szabó Éva Laura nyerte.

Az előadás előtt Németh József szólt néhány szót a témaválasztásról. Elmondta, hogy a gleccserek a klímaváltozás indikátorai. Mivel a gleccserek érzékeny reakciókat mutatnak a globális felmelegedésre, az olvadásuk és visszahúzódásuk nyomon követése segíthet a klímaváltozás hatásainak megértésében és modellezésében. Az előadás résztvevői fotókon ismerhették meg a Pitztal jégsapkáinak visszahúzódását, de a Pasterze-gleccser jégtömegének változását is bemutatta, amely több mint 2,3 kilométerrel húzódott vissza (ebből közel egyharmad az elmúlt tíz évben). Megdöbbentő és beszédes adat, hogy 90 gleccsert vizsgálva mindössze háromnál állapították meg azt, hogy a mérete nem változott.

Megtudtuk azt is, hogy az olvadó gleccserek vízhozam-növekedést okoznak, ám hosszútávon csökken az édesvíz utánpótlása és komoly vízhiányt okozhat azokban a régiókban, amelyek a gleccserek olvadékvizére támaszkodnak.

Végül Németh József áttért a Goldberg csoportra, ahol a turisták ismerkedhetnek meg a gyors gazdagodás reményében az aranymosás rejtelmeivel – ezzel a találó felütéssel adta át a szót Szabó János, nyugdíjas dunai hajósnak, aki életének hivatásául választotta az aranymosást.  

A remek előadáson a vendégek bepillantást nyerhettek az aranymosás rejtelmeibe és Szabó János elárulta azt is, mi motiválja erre a végtelen türelmet kívánó életformára. A dunai aranymosóról szóló írásunkat a Győri PresSzó 12. lapszámában olvashatják.