A 2015-ös migrációs válság merőben megváltoztatta nemcsak a német belpolitikát, hanem az Európai Unió addig egységesnek gondolt stratégiai irányvonalait is.

Az Európába irányuló emberek döntő többségének migrációs célpontja egyértelműen Németország volt, melynek ilyen formán választ kellett találnia arra a problémára, hogy befogadja vagy elutasítja ezen emberek bejutási kérelmét.

Az akkori német szövetségi vezetés végül a beengedés mellett döntött és egyben elhíresült az akkori kancellár, Angela Merkel mondata, mely szerint „meg tudjuk csinálni”. E mondat és a mögötte húzódó vezetői akarat azonban a mai napig megosztja a német és egyben a széles európai politikai véleményeket. Vannak olyan nézetek, melyek a globális migrációhoz való helyes hozzáállást látják benne, míg mások a német politikai önhittség kifejeződésének vélik, mely nemcsak, hogy a valóságtól elrugaszkodott, hanem a migráció és az integráció szakpolitikai területein a sikeres megközelítéshez is rossz ösztönzőket állít. Hogyan változott azóta a német társadalom? Milyen következmények figyelhetők meg politikai szinten? És milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből a fejleményekből? E kérdések mentén ismerhették meg e sokrétű társadalmi problémakört azok, akik szeptember 25-én ellátogattak a győri MCC-be, ahol Prof. Dr. Oliver W. Lembcke politológus, a bochumi Ruhr Egyetem oktatója és Alexander Rasthofer, az MCC Magyar-Német Intézetének kutatási asszisztense beszélgettek a téma aktualitásairól.

Visszatekintve Németország 2015-ös migrációs politikájára, megállapítható, hogy az sok olyan hibás pontot tartalmazott, melynek társadalmi-gazdasági következményei mai napig erőteljesen éreztetik hatásukat, nemcsak német belpolitikai és társadalmi szinten, hanem európai kontextusban is. Hét év elteltével megállapítható, hogy Németországon belül nőtt a munkanélküliség aránya, egyben megnövekedtek és nagy terhet jelentenek az állam azon kiadásai, melyeket e letelepülő embereknek „segélyként” nyújtanak.

E problémák Németországon belül már most éreztetik hatásukat és minden bizonnyal az elkövetkező időszak német gazdasági teljesítményét is nagyban meg fogják határozni. A német társadalmon belül érezhető elégedetlenségek arra engednek következtetni, hogy ilyen kardinális, az egész társadalmat érintő kérdéseket a döntéshozóknak nem szabad elhamarkodottan és kellő szakmai tudás nélkül eldönteniük, mivel azok következményei az adott társadalmon belül hosszú ideig éreztethetik hatásaikat.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. Legközelebb 2023. szeptember 28-án 17.30-kor Az emberi jogok visszaszerzése címmel beszélget Thio Li-ann-al, a National University of Singapore professzorával Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője.