Győrben alakította meg első regionális munkacsoportját a Magyar Művészeti Akadémia. Elnöknek Hefter László üvegművészt választották.

A csoport legfontosabb feladata, hogy segítse környezetében a művészeti életet, a helyi alkotómunkát, a kulturális értékteremtést. A Múzeumházban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a köztestület célja a nemzeti kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése és a kimagasló teljesítményt nyújtó akadémisták személyes megbecsülése. Jelentős állomás ez a hét az MMA életében, hiszen december 14-én a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködési megállapodást kötöttek, mely hosszabb távon is elősegítheti kiemelkedő tudományos és művészeti alkotások születését, valamint azok széleskörű megismertetését.

Juhász Judittal, a köztestület szóvivőjével a sajtótájékoztató után beszélgettünk:

Miért tartották fontosnak regionális csoportok alakítását?
Makovecz Imre, a szervezet alapítója mondta: „Minél messzebb megyek Budapesttől, annál közelebb kerülök a hazámhoz.” Szeretnénk, ha nem egy fővárosi intézmény képében fejtené ki tevékenységét az akadémia. Ha régiónként találkoznak és gyűjtik össze a művészeket, akkor sokkal mélyebben tudják terjeszteni mindazt az értéket, amit birtokolnak. Az MMA kilenc műfajban dolgozik a színház- és filmművészettől kezdve a népművészeten át a zeneművészetig. Azok a produkciók, melyeket életre hívnak, ne rekedjenek meg a Műcsarnokban vagy a Pesti Vigadó díszes termeiben, hanem vándorkiállításként vagy előadásként jelenjenek meg a különböző régiókban. Ugyanakkor Magyarország nagyvárosaiban sok művész él és dolgozik, az MMA 300 tagjának többsége fővároson kívül alkot, sőt a határon túl is, hiszen nemcsak az anyaországi művészek otthona a szervezet.

Hogyan támogatja tagjait az akadémia?
Az akadémisták művészjáradékot kapnak, ezzel segítve – elsősorban idősebb tagjai – életfeltételeinek javítását. Ösztöndíjrendszere pedig egy-egy képzőművészeti, zenei vagy irodalmi mű megalkotásához biztosít nyugodt hátteret.

Az MMA, mint társadalmi szervezet 1992-ben jött létre. Alapítása Makovecz Imre építész nevéhez fűződik. Még megérhette, hogy tizenegy éve az alkotmányba is bekerült, vagyis egyesületből köztestületté vált. A huszonkét alapító tag között ott volt például Bertha Bulcsu, Deim Pál, Gyurkovics Tibor, Kerényi József, Kokas Ignác, Melocco Miklós, Páskándi Géza, Somogyi József, Szokolay Sándor. Elnöke megalakulásától kezdve, haláláig Makovecz volt. A szervezet közel két évtizedes működése során majd ezer rendezvényt, hangversenyt, konferenciát, vándorülést, kiállítást rendezett, könyveket adott ki, díjat alapított, pályázatokat bonyolított le. Kapcsolatba lépett a legtöbb jelentős hazai művészeti egyesülettel és meghatározó lépéseket tett a határon túli magyar szellemi erőkkel való egyesülés érdekében. 2010-ben a kormány az új alkotmányban deklarálta működésének feltételeit, az erről szóló törvényt 2011-ben fogadta el az országgyűlés. Tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek.

Makoveczék álma az volt, hogy az MMA az országhatárokon átívelő egységes nemzet felemelkedése érdekében a magyar tehetség lenyomata legyen. Páskándi Géza író így fogalmazott “…A magyar alkotások rangját megmutatni másoknak, önmagunknak. Egyesíteni minden nagyértékű erőt, bárhonnan is jön, akármit gondol szépségről, s világról….Akarhatja-e jobban valami az ember méltóságát, a szabadságát, mint éppen a művészet? S ezáltal akadémiája?”

Miért pont Győrben alakult meg az első munkacsoport?
Ebben nagy szerepe van Kiss Jánosnak, a Győri Balett egykori igazgatójának, az MMA egyik jelenlegi
alelnökének, Vashegyi György elnök pedig mosonmagyaróvári származású, így a patrióta kötődések is
közrejátszottak a döntésben.

TV-s szerkesztő: Kárpát Zsolt