KarantÉN címmel sorozatot indítottunk: ismert és inspiráló, városunkhoz kötődő embereket kértünk meg, írjanak olvasónknak. A napló jellegű bejegyzéseikben beengednek minket a nappalijukba, a kertjükbe, esetenként pedig még a háló- és fürdőszobájukba is, hogy mindannyian lássuk, ők mit kezdenek a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzettel. Berkes Kálmán, a Győri Filharmonikus Zenekar Művészeti vezetőjének mindennapjait olvashatjátok a járvány idején.
A fontos kormány-rendelkezések betartása mellett folytatom szokásos napi programjaimat:
hajnali ébresztő – feleségem negyed hatkor kel minden reggel, – elkészíti a reggelimet, amely minden reggel ugyanaz – és minden reggel élvezettel fogyasztom!
Zöldség-leves miso-val, utána friss saláta pici kenyérrel – végül egy kávé, két kanál narancs-lekvár, pici kenyérrel.
Mindent aznap reggel készít, tehát minden friss és fantasztikus finom!
A borotválkozás és reggeli torna után mindig kontrolálom a mail- fiókomat.
Ezek után olvasás jön, majd később munkába megyek, azaz a Richter-terembe.
Kollégáimmal próbáljuk elintézni a legfontosabb dolgokat.
Most, – miután nincsenek koncertjeink – kamarazene-produkciókkal is készül a Győri Filharmonikus zenekar tagsága.
Művészeink – a mindennapi gyakorlás mellett – kamara-csoportokat szerveztek és próbálnak, amelyeken gyakran magam is részt veszek.
Délután jön egy kis klarinét-gyakorlás, majd hazamegyek és megkapom a -hangsúlyozom mindennap – fantasztikus vacsorát.
Utána nézem a híreket és olvasok – amíg el nem alszom.
Legjobban a közönség és a zenekari próbák hiányoznak!
Mindenkinek jó egészséget kívánok és várjuk – amint lehetséges – kedves közönségünket a majdani koncertjeinkre!
Üdvözlettel,
Berkes Kálmán
További KarantÉN történetek:
Egyetlen dolog a miénk: a jelen – Sárai-Szabó Kelemen írása,
A karantén akárhányadik napja – Jakabos Zsuzsanna otthon töltött napjai,
Sorozatfüggők önkéntes karanténban – Balla Richárd naplózza az elvégzett teendőket,
Húsz fekvő minden Győrfi Pál-videó után – Egy személyi edző a négy fal között,
Bábművész a korona idején – Kocsis Rozi előre „szalad” ,
Együtt, egymásra vigyázva várnak – Hiányzik a munka a 86 éves Bede-Fazekas Csabának,
Szarka Zsófinak döntenie kellett: megy vagy marad – Új főzőműsor, saját készítésű pékáru, sajt és felvágott,
Nem szabad sajnálni az energiát az inspirálódásra – Blogol, vlogol, mesét olvas Markó-Valentyik Anna,
Élő színház a karanténban – Nagy Balázs nem hagy egyedül,
A maszktól párásodó szemüveg – dr. Horváth Sándor Domonkos is beszámolt egy napjáról,
A túlélést segítik a megélt élmények – Kokas Éva sem tétlenkedik,
Agarak a rácsok előtt – Járai Máténak szombaton lett volna premierje,
A világ most menzaéttermi megvilágításban „pompázik” – Váray László a józan észnek drukkol,
Online tréning a Győri Balettnél – A táncosok karrierjében a kiesés pótolhatatlan,
Lélekkaparó időt élünk – Maszlay István a mementó moriról,
Nincs olyan, hogy pesszimista építész – Rosta S. Csaba: a város erőt gyűjt,
„Semmi sem állandó, csak a változás” – Csurák Erzsébet az alkotás kegyelmi állapotából merít erőt
A sportvezető a jövőn gondolkodik – A változás rendszerszintű lesz,
Tótágas – A feje tetejéről állítsuk talpára a világunkat,
A futást nem lehet abbahagyni – Úgy vártuk ezt az évet! Forduljon minden jóra!