A száz éve született Timaffy László néprajztudós, tanár mottója volt: A tudást emberközelbe kell vinni, és szeretettel kell adni. Az emlékév záróeseményének is ezt a címet választották a szervezők, melyet kedden tartottak az Esterházy-palotában.
Népi iparművészektől tanulhatjuk meg a rábaközi hímzés és a hövelyi csipkekészítés fortélyait januártól, a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában.
Szent László-évet hirdet 2017-re a nemzetpolitikai államtitkárság. A tervezett főbb helyszínek között Győr is szerepel.
December 13-án, Szent Lúcia napjához babonák, népszokások és hiedelmek fűződnek. Többek között a legismertebb lucaszék elkészítése, mely a mai napon veszi kezdetét.
Rieger Tibor legutóbbi munkája többek mellett a közelmúltban felavatott győri Baross-szobor is.
A Karitász idén ünnepli megalakulásának 85. és újjáalakulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból vándorkiállításon mutatják be a magyar karitász történetét.
Reflexiók síkban, térben címmel a 48. győri művésztelep alkotásaiból nyílt nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás a budapesti B55 galériában.
A gyerekek megérzik, ha szeretik őket. Márpedig a Kis-Hétrét együttes, valamint azok a költők, akiknek a megzenésített verseit énekelik, szeretik. A zenészek nekik játszottak a Széchenyi téren.
Huszonegyedik századi Diótörő táncjátékot álmodott színpadra a Győri Balett előadásában ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas koreográfus.
Van még egy tisztás a világon, amit nem leptek el a szörnyek. Itt élnek békességben a kiserdő lakói. Olyan manók ők, akik imádnak meséket hallgatni barátjuktól, a Nagy Mesemondótól, viszont ő már nem meri kidugni az orrát az odújából, Félőlénnyé változott a világban uralkodó rémségek miatt. Így indul a Győri Nemzeti Színház legújabb zenés mesedarabja, melyet szombaton mutatnak be a Kisfaludy teremben a Sulibérlet keretében.
