Valami történik. Legalábbis, a közbeszédben az ETO-t illetően. Érezhető, hogy a győriek számára mindig fontos csapat most már más színezetben jelenik meg, mint pár éve. Ehhez azonban nem csak a jobb foci kell, hanem a kommunikáció is.
Mármint a karácsonyra való hangolódás. Erről egy kedves videót osztottak meg a közösségi médiában, amelyet szeretettel készítettek, hogy egy kis mosolyt csaljanak az arcunkra. Mert a sok bántás ide vagy oda, a magyar rendőr is még mindig emberből van.
A közösségi média előnyeiről és hátrányairól értekezni rengeteget lehet, minden nap megmutatja a jó és a rossz odalát. A főzést szerető közösség az internetnek köszönhette Katikát, Kati nénit, vagy Kati mamát, ki hogy nevezte a kedves, mosolygós asszonyt, aki szenvedéllyel és őszintén főzött. November 28-án jött a szomorú hír, hogy Kovács Árpádné Katalin örökre letette a fakanalat…
A karácsony már rég nem csak a szeretet ünnepe. Sajnos évtizedekkel ezelőtt a féktelen pénzköltés került előtérbe az esemény kapcsán - Pécskai István jegyzete.
Temetni az olvasást? Lehet persze, de felesleges. Az idő túllép a károgókon, és pontosan úgy, mint egy jó könyvben, lapoz egyet, és új fejezet nyit.
Kerek születésnapot ünnepel György Gyula tűzoltó törzszászlós, a Győri Hivatásos Tűzoltóság tűzoltója, akinek a tortáján 50 szál gyertya ég november 7-én. Ha újra kisgyerek lennék, biztos, hogy őt rajzolnám, ha tűzoltót rajzolnék…
Ami évről évre tényleg aggasztóbb: a temetőlátogatások nem csendes emlékezések, nem bensőséges pillanatok, hanem sokkal inkább harsány összejövetelek, társasági események.
Tizenkét nap. Ennyi jutott a szabadságból nekünk 1956-ban. Mégis, ez a pár nap elég volt ahhoz, hogy az euforikus hangulatban lényegi változások kezdődjenek.
Visszatértünk Litvániából. Nem jártam még ennyire fent északon, úgyhogy egy ígéretes megfázás lehetősége mellett rengeteg új élménnyel tértem haza -Mireider Máté jegyzete.