Már tavasszal sokat kell foglalkoznunk a fűfelületünkkel, hogy egész évben szép zöld legyen, és a kikapcsolódás, a mozgás helyszínéül szolgálhasson. Cikkünkben a tavasszal jelentkező gyepproblémákat foglaljuk össze.

Egy 1940-ben megjelent kertészeti szaklapban is olvashatunk arról, hogy mi okozza a gyep mohásodását. Lassan nyolcvan év eltelt, de ez a kérdés ma is aktuális. Szerencsére már több lehetőség is rendelkezésünkre áll a probléma megoldására.

Gyepszellőztetés

A mohásodás egyik fő oka a gyepfelület leárnyékolódása, amit akár a környezetében megnőtt növények, például tujasor is okozhatnak. A másik, amikor a talaj felső része (1-5 cm) megtömődik vagy a nyírás során visszamaradó nyesedék és az elhalt fűszálak a talaj felszínén összetömörödnek. Ezt szaknyelven filcesedésnek nevezzük.

A mohásodás, talajtömörödés és filcesedés problémáját hivatott megszüntetni a gyepszellőztetés. Ezt lehetőleg késes gyepszellőztető géppel végezzük el, ami a gyep tövét és a talaj felső 1-3 centiméterét is lazítja.

Kisebb felületen alkalmazhatunk gyephasogató kézi gereblyét is. A gyepszellőztetés lényege, hogy nemcsak a fűszálakat fésüljük át, hanem a talaj felső részét is megvágjuk, meglazítjuk. Fontos, hogy ezt a műveletet csak egy irányba végezzük el, ugyanis ha keresztirányba alkalmazzuk, a megmaradó gyeptövek nagyon megsínylik.

A gyepszellőztetésre a tavaszi első vagy második nyírást követően kerüljön sor. Ha ugyanis túlságosan hosszúak a fűszálak, a munkánk nem lesz hatékony. A legtöbb gyepszellőztető gép csak kiszedi az oda nem illő dolgokat, de össze nem gyűjti. Ezért a munka után járjuk végig újra a területet fűgyűjtős fűnyíróval, vagy műanyag lombseprűvel gereblyézzük össze a hulladékot. A gyepszellőztetés során keletkezett növényi nyiradék (fű, föld, moha) kiváló komposztalapanyag.

Felülvetés, tápanyag-utánpótlás

Ha a szellőztetést követően foltos vagy hiányos a gyepünk, érdemes rávetni 2-3 dkg/nm fűmagkeveréket abból, amit eredetileg is vetettünk. A vetésnél fűmag és folyami homok 50-50 százalékos keveréket használjunk, ezt követően hengerezzük meg a talajt.

Ha nincs szükség rávetésre, a gyep táplálására kell összpontosítanunk, mert a fű nemcsak a locsolástól, nyírástól lesz szép zöld és egészséges, de tápanyagra is szüksége van. Ne pétisót, ammóniumnitrátot használjunk, ugyanis a nitrogén mellett megfelelő arányú kálium és foszfor, továbbá mikroelemek is kellenek a gyepnek a fejlődéshez, a nyári hőség átvészeléséhez.

A tápanyagot speciális, a célra gyártott, 3-4, 5-6, 8-9 hónapos hatástartamú gyepműtrágya formájában juttassuk ki, hatástartamtól függően 3, 2 vagy 1 alkalommal. Ha nagyon árnyékos helyen van a gyep, használjanak olyan gyeptápot, amely az előbb felsorolt tápelemek mellett vasat is tartalmaz, mert ez segít a moha visszaszorításában és a fűszálak haragoszölddé tételében. Kaphatók a különböző igénybevételekhez (stresszoldó, téli felkészítő, gyomosodást és mohásodást csökkentő) ajánlott gyepműtrágyák is.

Ha a hagyományos mezőgazdasági műtrágyákat választják, ügyeljenek a megfelelő dózisra, és évente többször, 5-6 alkalommal, kis adagokkal juttassák ki őket. Gyep vetését vagy felülvetést követően 4-6 hétig ne használjunk hagyományos műtrágyát, mert ezekkel akár ki is égethetjük a csírázó fűszálakat. A kelés gyorsítására burkolattal ellátott, gyepstarter műtrágyát válasszunk. Akik nem akarnak műtrágyát használni, a tél végén vékonyan (1-2 cm) terítsenek a fűre földdé érett(!), rostált komposztföldet. A komposztban azonban gyommagvak is lehetnek, tápanyagtartalma pedig bizonytalan.

Öntözés, nyírás

Ha a tápanyag-utánpótlást követően nem esik az eső, érdemes megöntözni a fűfelületünket. Ha elegendő csapadék esik, általában nem, vagy csak heti egy alkalommal kell öntözni. A „böjti szelek” viszont kiszáríthatják a gyepet. Nyáron azonban oda kell figyelni a megfelelő vízutánpótlásra.

A gyep jobban fejlődik, kevésbé gombásodik, ha heti 1-2 alkalommal, nagy vízadagokkal öntözzük: a hőmérséklettől függően négyzetméterenként 8-12 liter (8-12 mm) vizet adjunk neki. Ezt csapadékmérővel ellenőrizhetjük.

Locsolásra a kora reggeli időszak a legjobb, nagy melegben a gyepet nem szabad öntözni. Legjobb az 5-7 naponkénti fűnyírás. Ha tudunk, lehetőleg fűgyűjtős gépet használjunk. A robotfűnyíró 2-3 naponta nyírja a fűszálakat, így olyan apró a nyesedék, hogy azt nem kell összegyűjteni, de évente ősszel vagy tavasszal a gyepszellőztetést ebben az esetben is el kell végezni.

Egyharmados szabály

Bármilyen nagy is a fű, a fűnyírást mindig az úgynevezett 1/3-os szabály szerint végezzük. Ez azt jelenti, hogy a fűszálak hosszának midig csak a felső 1/3-át távolítjuk el. Házikertben a legjobb 4-5 cm-es gyepmagasságot tartani, tehát a gyepet 6-8 cm magasságban visszavágni. Ha túlnőtt a füvünk (például hosszabb nyaralás alatt), akkor is ez a szabály a mérvadó. Ebben az esetben a kívánt magasságot két fűnyírás alkalmával állíthatjuk vissza.

Szerző: Nagykutasi Viktor kertész-szakíró, a győri Kertészek és Kertbarátok Egyesület elnöke