Már jól érzékelhetően rövidülnek a nappalok, igaz, még nem annyira hűvösek az éjszakák, pedig nemcsak a növényeknek, de nekünk is jó lenne a felfrissülés.
Ezt a nyár végi állapotot a növények is érzik, elraktározzák a tápanyagot és készülnek a téli mély nyugalomra. A már előző hónapokban kialakult termőrügyek tovább fejlődnek, miközben tápanyagot raktároznak el. Lassan beérik a téli alma, a körte és az őszibarack is.
Előre gondolkodva már most elkezdhetjük leszüretelt csonthéjas fáink ápolási munkáit, a beteg, sérült, száraz részek eltávolítását. Ha az előző hónapban nem végeztük el a csonthéjasok ritkító metszését, még nyugodtan megtehetjük.
Most már mindenképpen készüljünk elő az őszi telepítésekhez! Igaz, hogy a faiskolákban csak szeptember végétől kezdik el árusítani a gyümölcsfákat, de legyünk felkészültek, addig döntsük el, milyen fajtákat szeretnénk telepíteni.
Ha ültetőgödröt készítünk, az alsó és felső réteg földet fordított sorrendben helyezzük vissza. Amennyiben nagyon kötött a kertünk talaja, vagy úgynevezett palaréteg található benne, arra törekedjünk, hogy ezt elérve és áttörve biztosítsuk az elültetendő fa fejlődését. Az ültetőgödör alját ne felejtsük el érett istállótrágyával vagy komposzttal feltölteni.
A szeptember az almatermésűek érésének hónapja. Általában a törpealanyra oltott fák és az alacsony koronával rendelkezők előbb beérnek ugyanazon fajtából, mint az erős növekedésű vagy magoncalanyra oltott fajták. Ezért mindig nézegessük a fákat, figyeljük meg a gyümölcsöt, hogy milyen könnyen válik le a kocsány, és a fajtára jellemző színt és fedőszínt is „megkapta-e” már a termés.
A gyümölcsszüretnél a legjobb a gyümölcsszedő zsákok használata, amelyekkel a szép, értékes termést egyesével leválasztva tudjuk szedni, így az nem nyomódik meg. Ha hosszú nyelet teszünk a szedőkosarakra, akár a földön állva is szüretelhetünk.
A gyümölcsöt ládába tegyük, lehetőleg lapos rekeszekbe, így a termés kevésbé nyomódik meg és jobban tárolható. A leszedett termést ne tároljuk a tűző napon, vigyük a pincébe vagy hűvös helyre.
A téli tárolásra szánt gyümölcsöt inkább éretten, mint túléretten szedjük le, mert így jobban eláll, és később kezd el rothadni.
A körtét és a szilvát is akkor szedjük, amikor elérte a szedési érettséget és még nem puha a húsa, mert akkor nagyon nehéz szállítani és csak rövid ideig tárolható.
A már letermett fák alá már kiengedhetjük a baromfikat, hogy átjárják a kertet és kapirgálásukkal eltávolítsák a talajlakó kártevőket, sőt, a gyomlálást is elvégzik. Mielőtt azonban az állatokat kiengednénk, ellenőrizzük a kerítést nehogy a szomszédoknál vagy a díszkertben kárt okozzanak.
Ha a gyümölcsös talaja nagyon fertőzött talajlakó kártevőkkel, akkor az októberi telepítés előtt juttassunk ki talajfertőtlenítő szert. Főleg a cserebogár, pajor és a pocok tud nagy károkat okozni egy friss telepítésű, fiatal gyümölcsösben.
Lassan a diószüret is megindul. Nagyon sokfajta magától lehull, és csak össze kell szedni a földről. Célszerű már szeptember elején rövidre vágni a füvet a gyümölcsfák alatt, így könnyebb összeszedni a termést. Ha nem akar lehullni a dió, akkor óvatosan, póznával ütögessük meg a fát. Tévhit, hogy a fát jól „meg kell verni”, mert csak akkor terem jövőre. Valójában ennek éppen az ellenkezője igaz: óvatosan kell az ágakat veregetni, hogy a gyümölccsel együtt le ne verjük a jövő évi termőrügyeket is.