Kevés a csapadék, nagy a forróság, és még az UV-sugárzás is nagyon magas, ez nemcsak minket visel meg, hanem a növényeink fejlődésére is rányomja a bélyegét.

Most a díszkertben a legfontosabb a munka az öntözés, a víz és az abban oldott tápanyagok kijuttatása a növényeink számára.

A legjobb a kora reggeli órákban elvégezni a locsolást, mert ekkor még a talaj, a környezet is hűvösebb, sőt lehet, hogy harmat is van. Ez azért előnyös, mert ilyenkor a növényeink sokkal jobban felveszik és hasznosítják a tápláló vizet. Reggelente még a hideg kútvíz sem „árt” annyira a növényeinknek.

Ha kicsi a kertünk és van elég eszközünk: hordó, műanyag tartály, a legjobb, ha a már állott vízzel végezzük a locsolást. Ha sok a dézsás, cserepes, vagy éppen balkonládás növényünk, azok is meghálálják az állott vízzel való locsolást. Főleg akkor, ha este is kell őket locsolnunk, vagy éppen nekünk akkor van időnk a locsolást elvégezni. Gondoljunk bele, egy barna virágláda, amit egész nap tűz a nap, akár 50-60 °C-ra is felmelegszik, és ha mi átlagos, 7-10 °C-os kútvízzel (de a csapvíz is 10-15 °C) öntözünk, az milyen hősokkot okoz a növénynek.

Edényben nevelt növényeinknél fontos, hogy csak akkor locsoljuk, amikor a talaj felszíne már az ujjunk tapintására száraz. Az sem jó, ha a cserepes vagy dézsás növényeink alatt található alátéteket folyamatosan vízzel töltjük fel, mert így már az előbb említett felmelegített edény a vizet is felmelegíti és ettől akár a növényeink gyökérzete sérül vagy elhal. Ha egy-egy cserepes növényünk kiszáradt, azaz lekókadt, maximum 1-2 órára állítsuk vízfürdőbe, mert így a növényünk és a talaj is felveszi a vizet. Virágzó növényeinknél minden harmadik-negyedik locsolást egészítsünk ki tápoldatos öntözéssel, betartva a gyártó által előírt hígítási arányokat.

Jó megoldás, ha csepegtetőrendszert építünk ki növényeinknél, akár egy gazdaboltban kapható kész rendszer beüzemelésével, vagy mi magunk is készíthetünk ilyeneket pár száz forintos beruházásból. Hiszen csak egy víztartályra és egy perforált, azaz csepegtetőlyukas vagy csepegtetőtestes csőre van hozzá szükségünk.

Gyepfelületek locsolása: nincs is talán olyan kert, ahol legalább pár négyzetméter ne lenne. A fű sem szereti a napközbeni legnagyobb melegben történő locsolást. Azt is inkább a kora reggeli vagy esti időszakban locsoljuk. Ne öntözzük a gyepfelületet naponta, legalább heti 1-2 napot hagyjuk szárazon, mert ha egy gombás betegség fellépne benne, akkor a folyamatos nedvesen tartás miatt akár az egész gyepfelületet károsíthatják.

A kerti tavak, csobogók vize a nagy melegben nagyon párolog, így folyamatosan gondoskodnunk kell az utánpótlásról. Az aranyhalak kedvenc csemegéje a szúnyoglárva, úgyhogy ne féljünk attól, hogy a tavunk szúnyogkeltető lesz. Figyeljünk rá, hogy a melegben sokkal könnyebb túletetni a halainkat, és ennek következménye lehet akár egy algásodás, amit aztán nagyon nehéz lesz megállítani, ezt inkább előzzük meg. A tó takarítását ezekben a meleg napokban ne végezzük, mert a vízinövények nagyon hamar megéghetnek, vagy akár el is pusztulhatnak.

A locsolás mellett is van még bőven tennivaló a díszkertben. A kertek királynői, a rózsák már ontják virágaikat, sőt már az első szálak elvirágoztak, így azokat távolítsuk el. Legjobb, ha az első 5-ös levélnél tesszük, mert így gyorsan hozzák a másodvirágaikat. Futórózsáknál elegendő az elvirágzott fejeket eltávolítani. Ha műtrágyát használunk a fejlődésük megerősítéséhez, azt még a hónap végéig kijuttathatjuk.

Ha magasra növő vagy támasztékra szoruló virágaink vannak, akkor rendszeresen ellenőrizzük a támasztékot, illetve a kötözőanyagok feszességét. Az utóbbi idők egyre hevesebb időjárása miatt érdemes a könnyen korhadó, rongálódó fatámasztékokat fémre cserélni.

A Juice-ban beszélgettünk Nagykutasi Viktorral a témában. Az adás visszahallgatható itt: