Nemcsak kezeli, de kutatja is a koronavírus természetét, s a járvány terjedését a világban. Nem is napra, szinte óráról órára ismeri a szakirodalmat, a járványügyi adatokat, a világban folyó terápiás kísérleteket, de folyamatos kapcsolatot tart fenn sok ország vezető szaktekintélyével is. Dr. Tamás László, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház fül-orr-gégész főorvosa közösségi oldalán meg is osztja ismereteit. Hiánypótló szolgáltatást ad ezzel a bizonytalan embereknek.

A szkeptikusok azt kérdezik: úrrá tudunk-e lenni egyáltalán a Covid-víruson?
Szerintem igen. Azt azonban nem zárom ki, hogy félévenként-évenként oltani kell az embereket. Persze a terápiában, a gyógyszeres kezelésben is lehet áttörés.

Vannak ennek jelei?
Gyűrűs Péter patológus barátom, aki a tudományos fokozatát molekuláris genetikából szerezte, hívta fel a figyelmemet egy ígéretes eljárásra, amelyet a Pennsylvaniai Egyetemen végeztek. Ennek során egy szintetikusan előállított, SARS-CoV-2 genom (a genom a vírus teljes örökítő információját jelenti) visszaszorítja az eredeti koronavírus szaporodását, és a fertőzőképes vírus nem tud elterjedni a szervezetben. Gyakorlatilag megversenyeztetik a Covidot egy mesterségesen előállított művírussal, s az utóbbi győz.

Ez elég rejtélyesen hangzik.
Nagyon leegyszerűsítve az eljárás lényege a következö: biomérnöki módszerekkel előállítottak egy, az eredeti vírusnál lényegesen kisebb (az eredeti SARS-CoV-2 genom mintegy 10%-a) – mondjuk így – művírust. Tudjuk, hogy a Covid az emberi szervezet sejtjeit használja fel saját szaporodásához. A vírus szaporodásának lényege az örökítőanyag és a fehérjeburok szintetizálása, lényegében ezen két részből áll a vírus. A szintetikus SARS-CoV-2 genom sokkal gyorsabban sokszorozza meg magát a sejt által, mint az eredeti vírus. A vírusgenomok azután elfoglalják az eredeti vírus fehérjetokját, és így egy a fertőzésre alkalmatlan kombináció keletkezik, az eredeti vírus fehérjeburkából és a vírusgenomból. Ennek eredményeképpen a vizsgált sejttenyészetekben a fertőző vírusrészecskék számának megfeleződését észlelték 24 órán belül, a „művírus” alkalmazásával. Az eljárás kísérleti szakaszban, ún. preklinikai fázisban van, de én úgy gondolom, ez lehet a terápia egyik hatékony iránya.

A vakcinák változásai milyen irányba haladnak?
Először figyelmeztetni szeretnék mindenkit egy riasztó, de megalapozott prognózisra: a negyedik hullámban uralkodó delta variáns halottjainak a 99 százaléka azok közül kerül ki, akik nem oltatják be magukat. Márpedig ha megnézzük a hivatalos számokat, e hét szerdáján Magyarországon mindösszesen 4458 ember ment el az oltásra. Győr-Moson-Sopron megye lakosságának 56,1 százaléka van átoltva. A nyájimmunitáshoz a megyében legalább 78 százalékos átoltottságra volna szükség, mégpedig egy hónapon belül, hogy a vakcinák még az újabb hullám elején kifejthessék hatásukat. Erre nincs reális esély.

Támogatná a kötelező oltás bevezetését?
Teljes mellszélességgel.

És a harmadik oltást?
Az is kikerülhetetlen lesz. Gondoljon bele: a tanulmányok szerint a Sinopharmmal beoltott idős emberek negyedének nincs védettsége. Őket – néhány immunológus szerint nem is egy, hanem két mRNS vakcinával – kellene mielőbb beoltani. Az egészségügyben dolgozók – akik a munkájuk miatt különösen veszélyeztetettek – már az év legelején megkapták az oltást. Náluk és az idősek esetében a védőhatás az idő függvényében folyamatosan csökken, különösen új variánsok (pl. a jelenlegi delta) által okozott vírusterjedés esetén. Külföldi tapasztalatok alapján látjuk, hogy akár két oltás után is megfertőződhet valaki az indiai vírusvariánssal. Szerencsére a két vakcina jó eséllyel ma még megvéd a halálos végkifejlettől, de az idő múlásával jótékony hatásuk minimalizálódik.

Javasolja a gyerekek oltását is?
A fertőzés hajtómotorjai ősszel a gyerekek lesznek. Jelenleg 12 éves kortól bizonyítottan biztonságos az ő oltásuk. Biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államokban hónapokon belül már a félévesnél nagyobb gyermekeket is oltani fogják.

A negyedik hullámot valószínűleg uraló delta variáns veszélyesebb-e a korábbiaknál?
Nyilvánosságra hozott tény, hogy az eredeti vírushoz képest az angol vírusvariáns 60 százalékos halálozásnövekedést okozott, a dél-amerikai Covid- járványt uraló brazíl vírusvariáns esetében ez a szám 70 százalék. A deltáról tudtommal még nem publikáltak megbízható tanulmányt, de az biztos, hogy ennek a fertőzőképessége sokkal nagyobb a többiekénél, és valószínűleg súlyosabb következményekkel is jár.
Figyelmeztető adat, hogy a feltételezések szerint a valódi halálozások száma Indiában a hivatalos adatok tízszerese (!) volt. Ami számomra a legfontosabb, hogy a Covid egyetlen mutánsa sem tudott még megszökni az oltóanyag elől. Ha ez bekövetkezne, az rendkívül súlyos helyzetet teremtene. Igaz, a mesterséges intelligencia egyelőre képes felturbózni a jelenlegi vakcinák hatásosságát, de kialakulhatnak olyan mutánsok, melyek ellen védtelenek leszünk.

A nyár közepén mindig sok a prüsszögő, allergiás ember, torokfájós gyerek. Ez ugye nem keverhető össze a delta-mutáns okozta fertőzéssel?
Az allergiás embernek mindig viszket valamije: orra, torka, szeme, bőre… Ha ez a tünet hiányzik, s a beteg prüsszög, fáj a feje, fáj a torka, akkor a vírus közösségi terjedése idején, azaz a 4. hullámban bizony nagy a valószínűsége a Covid-fertőzésnek. Különösen azoknál, akik a közelmúltban például olyan országban jártak, ahol már zajlik az új hullám (pl. Spanyolország vagy Anglia, illetve Franciaország), és hazahozhatták a fertőzést. Sajnos az esetek 40-50 százalékában akár tünetmentesek is lehetnek. A legbiztonságosabb az lenne, ha mindenki a nyaralás után teszteltetné magát.

Föl tudják-e mérni a vírusok későbbi hatásait a gyógyult emberek esetében?
Az úgynevezett hosszú Covid jelensége gyakori és ismert. Sajnos azonban többfajta vírust is ismerünk, amelyik 20-25 év múlva fejti ki hatását. Gondoljunk a fertőző májgyulladást okozó vírusra, vagy a kanyaró vírusára, mely húsz év után is járhat májrákkal, illetve az utóbbi súlyos halláscsökkenéssel. Ma még sajnos nem tudjuk, hogy a Covid-vírus-fertőzés pár évtized múlva milyen hatást válthat ki.

Mit tehet az egyén ebben a kiszolgáltatott helyzetben?
A legfontosabb a mielőbbi oltás. Oltani nem a hullám idején, hanem azt megelőzően kell, azaz most lenne a legalkalmasabb az időpont erre. Továbbra is használjunk maszkot legalább az olyan beltérben, ahol sokan vannak. Ráadásul a delta mutáns ellen – amely legalább 100 százalékkal nagyobb fertőzőképességű a vuhani vírusnál – csak az FFP2 és az FFP3 maszk alkalmas a teljes védelemre.