A nyitvatartásra vonatkozó szabályt mindenki betartja, ugyanakkor vannak határesetek, ezeket tevékenységi kör alapján meg kell vizsgálni, főleg az iparcikk jellegű vegyeskereskedéseknél - mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

 A gazdasági lap szerdai számában megjelent cikkben Vámos elmondta, ha vitás kérdés van, a szövetség nem véleményez, hanem a hatóságokhoz fordul.

A főtitkár a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva kiemelte, hogy a járműkereskedőkkel együtt mintegy 125 ezer kiskereskedelmi egységet tartanak számon, ebből 38 ezer biztosan nyitva lehet, miután élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű kereskedés, az iparcikk jellegű boltok döntő többségének viszont be kellett zárnia. Aláhúzta: keserves időszak ez a kereskedőknek, hiszen forgalomkiesést és veszteséget hoz, de a piaci szereplők zöme belátja, hogy most a járvány elleni védekezés az első.

A szakember úgy véli, a jogszabály pontosan fogalmaz, egyértelműbb helyzetet teremt, mint tavaly tavasszal.

Aki most bezárásra kényszerült, és a korábbiakban létrehozott már webshopot, esetleg elindította a házhozszállítást, annál jelentősen megugorhat a forgalom.

Viszonyításképp: a pandémia első időszakában megduplázódó e-kereskedelmi bevételeket is mértek. Vámos hangsúlyozta: tavaly nem kapott célzott bértámogatást a kereskedelem, most viszont igen, ami ráadásul a bezárt egységekre is vonatkozhat. Emellett aki tud, az MFB Pontokon elérhető, legfeljebb tízmillió forintos kamatmentes gyorskölcsönnel is él.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy márciusra a kereskedők is adó- és járulékkedvezményben részesülnek, akárcsak a vendéglátósok. Emellett az állami és önkormányzati tulajdonú kereskedelmi ingatlanok bérlői mentességet kapnak a bérleti díj megfizetése alól.

Az MNKSZ-tagok abban bíznak, hogy a mostani lezárás valóban nem lesz hosszabb két hétnél, a többség addig árut pakol, rendez, tisztít, takarít, nem volt nagy ellenállás.

Az elmúlt immár bő egy év nehézségeit összegezve az látszik, hogy a legnagyobb bajban az alkalmi ruházatot kínáló üzletek vannak, ebben a körben 70-80 százalékos forgalomvesztésről is beszámoltak a piaci szereplők, de a cipőboltosok nagy része is 30-50 százalékos kiesést tapasztalt. Azoknál az üzleteknél, amelyeknél eddig marginális volt a webshop szerepe, s csak a teljes értékesítés 1-2 százalékát adta, sok esetben már 10-15 százalékra is felkúszott a súlya.