A Győr+ Rádió csütörtök esti műsorának vendége Lackfi János költő, író, műfordító volt, aki jelenleg csak virtuálisan, de ebben a nehéz időszakban is fogja közönsége kezét. A költővel Farkas Mónika beszélgetett.
Rendhagyó az idei költészet napja: egyrészt összefonódik a húsvéttal, ugyanis nagyszombat épp április 11-ére esik, másrészt a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben az emberek csak online, a négy fal közül követhetik a költészet napi műsorokat. Erre van lehetőség bőven, járvány idején is termékenyek a művészek, rengeteg karanténdal, illetve vers születik, amelyeket, ahogy Lackfi János is, a közösségi hálón juttatnak el az emberekhez. Ez azért is fontos, mert ebben az időszakban nagyon nagy szükségünk van a pozitív üzenetekre, a reményre. A virtuális csemegék mellett érdemes ilyenkor egy-egy kötetet is leemelni a polcról, Lackfi például Pilinszky Jánost ajánlja, akinek munkásságán keresztül elmerülhetünk a szenvedéstörténetben. Úgy véli, Pilinszky felkészíthet bennünket az ünnep rituáléjára: „Akár egy függőleges labirintus, ami arról a zuhanásról kérdezget, ami egy fölfelé való zuhanás, a föltámadás zuhanása.”
„Valahol beledobtak egy hatalmas sziklát a tengerbe, és most azt várjuk, hogy ideérjenek a hullámok” – foglalta össze a jelenlegi járványügyi veszélyhelyzetet Lackfi János. Hozzátette, most csak annyit tehetünk, hogy otthon maradunk, ez azonban sokakban aláássa a lelki tartalékokat.
Lackfi naponta kétszer jelentkezik élőben a közösségi oldalán:
A költő elmondta, őt is lesújtják a hírek, de jól van, nem unatkozik, hiszen ott van neki hatodik gyermeke végtelen fantáziájával és a kert, ahol bőven akad teendő. Közben naponta kétszer élő videót indít a közösségi oldalon, hogy szélesebb körhöz eljuthasson, s lelket öntsön az emberekbe. „Az oldalamnak a forgalma ebben a hónapban 40%-kal nőtt” – újságolta Lackfi. A világ különböző pontjairól nézik, ez is mutatja, van igény az online költészetre: egy pezsgő élettér jött létre, amelyen keresztül az irodalom beléphet az otthonokba. A költő nem csak egyedül alkot, számos együttműködés is született ezidő alatt, írt például Harcsa Veronikának és Tompos Kátyának, illetve a mindennap született tollukból egy nagyheti dal Gryllus Dániellel, végigkövetve az egész szenvedéstörténetet. Sőt, még online kreatív írás órát is tart.
Lackfi János ezt a humoros Champs-Élysées dalocskát álmodta meg Tompos Kátyának:
Az otthonmaradás Lackfiéknál a sűrűbb imádságok ideje is egyben. Az apró örömök mellett – „ilyen finom kenyereket évek óta nem ettünk” – hozta fel példának az ízletes házi veknit Lackfi, azért akadnak nehézségek is ebben az időszakban. „Nagyon fájdalmas és aggasztó, hogy hat gyermekemből négy már kirepült” – tért rá az árnyoldalakra Lackfi János, aki főleg a fővárosban élő lányait félti, hiszen ők még most is dolgozni járnak, emberek között vannak. A költő ráadásul saját maga is veszélyeztetett, a nyolc éve történt sztrókja, illetve a légúti érzékenysége miatt, így különösen figyel arra, hogy ne érintkezzen mással a családján kívül, s ahogy fogalmazott, csak otthonról hősködjön.
Karantén-Alleluja Lackfi tollából, Harcsa Veronika tolmácsolásában:
Sokaknak a Balaton a Riviéra, de vajon eljutunk-e oda idén nyáron? – ez a kérdés is felmerült a rádiós beszélgetés során. „Nem tudom, hogy a Balatonon mennyire lesz kedve bárkinek lubickolni, ha még ott jár közöttünk a vírus vagy az emléke. Úgy élünk, hogy majd a karantén után. De a karantén után mi lesz?”– vetette fel Lackfi János. Hozzátette, legyünk optimisták, de mindenképp be kell rendezkednünk arra, hogy hosszú távon jóban legyünk magunkkal és szeretteinkkel.