Az Európai Parlament szerdai ülésén mutatta be a magyar uniós elnökség programját Orbán Viktor, Strasbourgban. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az uniónak változásra van szüksége, Magyarország ennek a változásnak a hangja, a katalizátora szeretne lenni.

“Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak!” – kezdte felszólalását Orbán Viktor, hozzátéve, változtatni kell, és erről szeretne mindenkit meggyőzni. Mint mondta hazánk második alkalommal tölti be ezt a tisztséget, ő maga is másodszorra mutatja be Magyarország programját. “34 éve vagyok parlamenti képviselő, így nagy megtiszteltetés, hogy meghallgatnak. 2011-ben az első elnökség idején is válságokkal küzdöttünk, kezelnünk kellett az arab tavaszt, a fukusimai katasztrófát és a gazdaság nehézségeinek eredményeit” – ismertette a kormányfő, majd felsorolta az akkori pozitív példákat. “Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb, mint akkor volt. Az unió helyzete sokkal súlyosabb mint története során bármikor. Európában háború dúl, súlyos konfliktusok hatnak ki ránk Közel-Kelet és Afrika vonatkozásában és mindegyik magával hordozza az eszkalációt, a migráció is egyre súlyosabb. Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből, Európa meghalhat, mert 2-3 éven belül kiszorul a piacairól!” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: A migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, az illegális migráció és a biztonságunkkal kapcsolatos kérdőjelek most már azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik.

A miniszterelnök úgy fogalmazott a magyar elnökség konstruktív együttműködésre törekszik, ugyanakkor a magyar elnökség meg fogja védeni a Tanács szerződéseken alapuló jogosítványait, például az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás tekintetében is. 

Orbán szerint az uniónak változásra van szüksége, Magyarország ennek a változásnak a hangja, a katalizátora szeretne tenni. “Hazánk javaslatokat tesz, az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében” – emelte ki a miniszterelnök.

“Első helyre soroljuk a versenyképesség problémáját. Szinte mindenben osztom Letta és Draghi jelentéseinek helyzetértékelését. Röviden az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé. Az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké. A világkereskedelmi részesedésünk csökken. Az unió vállalatai kétszer-háromszor magasabb villamos energiaárakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban. A földgáz árak itt négyszer-ötször magasabbak. A helyzet súlyos, a 24. órában vagyunk!” – vázolta Orbán Viktor. Mint kifejtette: az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP-növekedést veszített el, és közben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani energiatámogatásokra.

Orbán Viktor elmondta, a magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöldátmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára. “Minden elemzés szerint 2030-ig nem csökken jelentősen azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat. Ezzel szembe kell néznünk. Az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöldmunkahelyeket hozunk létre – tette hozzá. 

A kormányfő közölte, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt, és úgy tűnik, Európa lemaradása tovább nő. “A mi vállalataink feleannyit költenek kutatásra és fejlesztésre a GDP arányában, mint az Egyesült Államok vállalatai. Ehhez társulnak még kedvezőtlen demográfiai folyamatok. Látható a számokból, a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését” – mutatott rá Orbán, majd hozzátette: “Kérem, fontolják meg, hogy a leépülő ipari kapacitásokat sokkal nehezebb visszahozni, mint megtartani. Az elveszített készség, tapasztalat és szaktudás nem, vagy csak nagyon nehezen pótolható.” 

Migrációról szólva Orbán Viktor kifejtette, hogy a külső határok védelme az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ahhoz az uniónak érdemi támogatást kellene nyújtania. “2015 óta Magyarország is és személyesen én is komoly politikai vitákat vívok a migráció ügyében. Sok mindent láttam már, láttam kezdeményezéseket, csomagokat, javaslatokat, amiket nagy reményekkel fogadtak és mind sikertelennek bizonyult. Csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt!”

A miniszterelnök úgy folytatta, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte. Beszéde során többször vastapsot kapott a kormányfő, erre úgy reagált: “a tényeket szeretném megerősíteni, ha tetszik ez Önöknek, ha nem!”

Orbán úgy véli, az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek, ezért szerinte ideje lenne ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat. 

“A magyar elnökség egy javaslatot tesz, hozzuk létre a Schengen-csúcstalálkozók rendszerét. Egyszer ez már bejött. Emlékszem, 2008-as gazdasági válságra adott válaszunknak fontos része volt az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozója. Ez egy sikeres koordináció volt, amit az is jelez, hogy ’12-ben egy nemzetközi szerződéssel ezt intézményesítettük. Ez az eurócsúcs”- érvelt Orbán Viktor

Egyúttal hozzátette, hogy a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása. Csatlakozások tekintetében később kifejtette azt is, hogy külön figyelmet kell fordítani Szerbiára. Szerbia felvétele nélkül ugyanis a Balkán nem stabilizálható. “Amíg Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, addig a Balkán instabil térség marad” – fogalmazott.

Orbán Viktor még egy közelgő, lehetséges eseményre hívta fel a figyelmet. “A migráció mellett Európát számos egyéb biztonsági kihívás is érinti, ezeknek a megvitatására november 7-én, két nappal az amerikai elnökválasztás után Budapesten összeülő Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója alkalmas fórum lesz!”

A miniszterelnök elmondta, a magyar elnökség az európai védelmi ipari stratégiára és a védelmi ipari tervre összpontosít.

“Nem csak megoldásokat keresünk, mi magyarok az Európai Unióban továbbra is keressük az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját. Nem azért vagyunk az unió tagjai amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Mi sikeres európai unióban vagyunk érdekeltek, sikerünk az egész unió sikere lesz, tegyük újra naggyá Európát!” – zárta beszédét Orbán Viktor Strasbourgban.