Amikor Mark Rutte beköltözik az új irodájába a NATO brüsszeli főhadiszállásán, nem sok ideje lesz tétlenkedésre. Rutte kampánya a NATO-főtitkári posztra csütörtökön ért véget, amikor az összes szövetséges támogatását megszerezte. Jens Stoltenberg október 1-jén adja át főtitkári jogköreit Rutténak, akire több komoly feladat vár, mindenekelőtt az, hogy az ellentétekkel terhelt katonai szövetséget vezesse az orosz–ukrán háború, illetve az amerikai elnökválasztási kampány árnyékában.
Mark Rutte, aki 14 évig vezette az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságát, arról ismert, hogy megoldásra, egyezségre törekvő politikus. Elemzésében a Politico rámutat arra, hogy még egy ennyire tapasztalt vezetőnek sem könnyű időszak veszi kezdetét, hiszen több területen, változó feltételek mellett kell majd lavíroznia a nemzetközi diplomáciában.
A brüsszeli hírportál összegyűjtötte az öt lefontosabb problémakört, amellyel NATO-főtitkárként szembe kell néznie.
1. Donald Trump visszatérése az elnöki posztra
Négy héttel azután, hogy Rutte munkába áll az észak-atlanti szövetség élén, az amerikaiak az urnákhoz járulnak, és újraválaszthatják Donald Trumpot, aki a kampányában már előrevetítette, hogy újbóli megválasztása esetén visszavágja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segítségét. Ha ezt megvalósítja, azzal súlyos csapást mérhet a NATO és szövetségesei hitelességére Ukrajna támogatásában, tekintve, hogy az USA Kijev messze a legnagyobb katonai és pénzügyi támogatója.
Trump újraválasztása szinte biztosan kisiklathatja a szövetség eddigi törekvéseit, melyek célja felkészíteni Ukrajnát a későbbi NATO-csatlakozásra, illetve fegyverarzenáljának nyugati típusokra való lecserélése.
2. Oroszország téli offenzívája Ukrajna ellen
Amint Rutte hivatalba lép, Ukrajna a tél közeledtével újra segítséget fog kérni tőle. Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta az ukrán energetikai rendszer, a hőerőművek és duzzasztógátak elleni támadásait. Az energetikai infrastruktúrában okozott károk teljes helyreállítása hónapokat, ha nem éveket vesz majd igénybe.
A Kreml által követett forgatókönyv nem új. Már a háború kitörését követő első télen, 2022 végén, 2023 elején is heves tüzérségi támadás alá vették az ukrán energiahálózatot. A leköszönő NATO-főtitkár, Stoltenberg szerint ez ellen még több NATO-légvédelmi rendszer átadásával lehet védekezni, azon kívül növelni szükséges a sérült létesítmények helyreállításán dolgozó karbantartó személyzet létszámát is.
3. A NATO-tagok pénztárcájának megnyitása
A NATO rekordot döntött ezen a héten, hiszen sok tagországa elérte a GDP 2 százalékát jelentő célkitűzését a védelmi kiadások terén. Összesen 23 ország – köztük Hollandia – éppen ebben az évben érte el az elvárt küszöböt, miután évekig nem tudta teljesíteni azt. A számok alapján azonban kijelenthető, hogy a NATO-tagállamok egyharmada még mindig nem éri el a 2 százalékos iránycélt, annak ellenére, hogy már tíz évvel ezelőtt ígéretet tettek rá. Trump választási győzelme esetén ez ismét komoly dilemmát jelenthet, hiszen a republikánus elnökjelölt többször hangoztatta, hogy Amerika nem fogja megvédeni Európát egy esetleges fegyveres beavatkozás esetén. Trump korábban azt is szorgalmazta, hogy Európa álljon a saját lábára.
4. A Keleti szárny panaszai
Különösen az Oroszországgal szomszédos vagy ahhoz közeli országok elégedetlenkedtek Hollandia alacsony védelmi kiadásai miatt, ezért közülük sok csalódott, amiért a NATO-ban a vezető szerepet mindig egy nyugat- vagy észak-európai állam tölti be, noha a „keleti szárny” országai – köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia vagy a balti államok – éppen negyedszázada tagjai a szövetségnek. Erre ékes példa Kaja Kallas észt miniszterelnök, aki azért nem indult a NATO vezető pozíciójáért, mert közölték vele, hogy nem számíthat az alapító országok, így az Egyesült Államok, Franciaország vagy Németország támogatására.
Klaus Johannis román elnök viszont elindult a posztért, de csak Magyarország támogatását kapta meg – azt is csak rövid időre, és főként taktikai okból.
Rutte egyik első feladatának tehát annak kellene lennie, hogy kinevezzen egy főtitkárhelyettest a kelet-európai régióból – írja a Politico.
5. Európa oroszbarát vezetői
A június elején megtartott európai parlamenti (EP-) választásokon kiderült, hogy Európa-szerte virágzanak a NATO-szkeptikus és Putyin-barát jobboldali pártok, fogalmaz a Politico. Franciaországban nemzetgyűlési választás lesz, amely jelentős sikert hozhat a jobboldali Nemzeti Tömörülésnek. Rutte (kormányfőként) némileg hasonló helyzetben volt, mint most Macron.
Mark Rutte akkor kezdett el gondolkodni a NATO legfelsőbb pozícióján, amikor rájött, hogy a jobboldali Szabadságpárt (PVV) Geert Wilders vezetésével legyőzheti a jobbközép pártját, a VVD-t a hollandiai választásokon, ami meg is történt. Wilders Trumpról és Putyinról egyaránt pozitívan nyilatkozott. Rutte most nyilván látja azt a kényes helyzetet, amibe a NATO lavírozta magát.
Forrás: Politico