Az Ukrajnát megszálló orosz erők elkezdtek elvonulni a csernobili atomerőműtől, amely felett az ellenőrzést már a háború első napjától átvették, illetve a Kijevtől északnyugatra lévő gosztomeli repülőtértől, amelyet egy nappal később foglaltak el - közölte egy meg nem nevezett amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő.

A szóban forgó orosz erők Fehéroroszország felé vonulnak el – mondta, hozzátéve: nem tudják, hogy minden katona elhagyja-e ezeket a helyeket.

Ukrajna hétfőn arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket. Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos előzőleg azt közölte, hogy a “tiltott zónában” több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt. Az ombudsman a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket Ukrajnába. Múlt héten a NAÜ még azt jelezte, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedésének szempontjából.

Pénteken folytatódnak a béketárgyalások, Zelenszkij nem hisz Moszkva ígéretének

Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat – jelentette be szerdán este az ukrán tárgyalóküldöttség egyik tagja, miután a felek befejezték a törökországi tárgyalási fordulót. David Arahamija közölte: ők azt javasolták, hogy most már az államfők találkozzanak, de Oroszország szerint ez még korai, több időre van szükség a megállapodástervezet kidolgozásához – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette szerdán, hogy nem hisz azon orosz ígéretnek, miszerint csökkentenék harci tevékenységüket, ugyanis szerinte újrarendezik soraikat egy donbasszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén. “Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át” – jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videoüzenetében.

Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segély ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de érzékeltette, hogy országának még többre van szüksége. “Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban. Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek. A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz” – mondta.

Az 500 millió dolláros új segély szerdai bejelentése előtt az Egyesült Államok már küldött kétmilliárd dollárnyi humanitárius, illetve fegyversegélyt Ukrajnának a háború kezdete óta – jegyezte meg az AP hírügynökség. Ez mind annak a 13,6 milliárd dolláros segélykeretnek a része, amelyet a washingtoni kongresszus jóváhagyott. Zelenszkij a béketárgyalásokról annyit mondott, hogy azon csak “szép szavak hangzanak el konkrétumok nélkül”.  

Oroszország bejelentette, hogy kizárólag humanitárius céllal tűzszünetet javasolt az ukrán félnek csütörtökön helyi idő szerint délelőtt 10 órától az általa ostromlott déli Mariupolra vonatkozóan, hogy ki lehessen onnan menekíteni az összes civilt. A bejelentést az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleményben, majd Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője tette az Interfax hírügynökség szerint. A civilek először Berdjanszk, majd onnan Zaporizzsja városba távozhatnának. Helyi idő szerint csütörtök reggel 6 óráig hagynak időt az ukrán félnek arra, hogy elfogadja az ajánlatot, erről írásban kell tájékoztatnia Oroszországot, az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet. A minisztérium azt javasolta, hogy a művelet sikere érdekében abban vegyenek részt a vöröskereszt és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői is – tették hozzá. Mariupolt mindeddig nem tudta elhagyni a civilek zöme, és ezért a felek rendre egymást hibáztatták – jegyezte meg az AFP hírügynökség.  

Az ukrán hatóságok azzal vádolták meg szerdán a megszálló orosz hadsereget, hogy foszfortartalmú tüzérségi lövedékekkel lőtte Marinka kelet-ukrajnai kisvárost. A városnak az orosz invázió február 24-i kezdete előtt tízezer lakosa volt – közölte Pavel Kirilenko, a donyecki régió katonai parancsnoka. A lövedékek okozta tucatnyi tüzet a katasztrófavédelem helyi részlegének emberei oltották el – tette hozzá.

Az 1980-as genfi konvenció értelmében foszfortartalmú fegyverek nem vethetők be civilek ellen, de katonai célpontok ellen igen – jegyezte meg az AFP. Ukrajna már a háború korábbi napjain is megvádolta Oroszországot ilyen fegyverek bevetésével, de utóbbi március 25-én kijelentette, hogy betart minden nemzetközi egyezményt.

Kirilenko szerint Georgijevka, Novokalinovo és Ocseretino városokat is lőtték az orosz erők szerdán, de arról nem szólt, hogy milyen lövedékekkel. “Civil életben nem esett kár, de több ház megrongálódott” – tette hozzá. A harkivi ügyészség szerint meghalt egy asszony és 11 éves fia a Szlobojanszke falut érő szerdai orosz légitámadásban.