A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában "nagyon nehéz a helyzet" annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették a Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést - jelentette ki videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Kedden is tudósítunk a háború 34. napjáról.

Megkezdték a tárgyalásokat a delegációk Isztambulban

Mind Ukrajnának, mind Oroszországnak “jogos aggodalmai” vannak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a háborúban álló országok tárgyalódelegációinak isztambuli tárgyalása előtt, felszólítva a feleket arra, hogy “vessenek véget ennek a tragédiának”.

Heves harcok Ukrajnában, az elnök erősebb szankciókat vár

Zelenszkij leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.

Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette. Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.

Zelenszkij azzal is vádolta az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be. Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és “akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.
 
A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.

Az orosz és az ukrán küldöttség kedden Isztambulban kezd újabb tárgyalási fordulót. Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) hétfőn közölte, hogy olyan repülőgépeket küldött Németországba, amelyekre elsősorban az elektronikai hadviselés terén számítanak. A hat Growler EA-18G típusú géppel a NATO védelmi pozícióját kívánják javítani, és nem tervezik bevetni őket az Ukrajnát támadó orosz erők ellen – emelte ki John Kirby szóvivő.

A Pentagon tisztségviselői azt is jelezték, hogy a tárca további anyagi forrásokat szándékozik kérni az amerikai kongresszustól Ukrajna támogatásának növelése érdekében. Erre a célra a törvényhozás tagjai nemrégiben jelentős összegeket szavaztak meg, ugyanakkor az idei költségvetésben még nem kalkulálhattak a háború miatt megnövekedett szükségletekkel.

Forrás: MTI