Az EU-tagállamok kormány- illetve államfői új, masszív szankciócsomagról állapodtak meg, válaszlépésként az Ukrajna területén történő orosz hadműveletre.
Kivételesen hamar, már a rendkívüli EU-csúcs első óráiban, csütörtök éjjel politikai egyezség született az Oroszország elleni, újabb uniós szankciókról. A döntést Charles Michel, az Európai Tanács az ülést összehívó elnöke osztotta meg Twitter-oldalán. Mint azt a zárónyilatkozat szövegében az állam-és kormányfők leszögezik, óriási és jelentős következményekkel járó büntetőintézkedések foganatosításáról jött létre egyezség, amelyek a pénzügyi szektort, az energia- és a közlekedési ágazatot, a kettős felhasználású áruk területét, az exportellenőrzést és az exportfinanszírozást, a vízumpolitikát, valamint további orosz magánszemélyek jegyzékbe vételét érintik – írja a Magyar Nemzet.
A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.
Az uniós tagállamok a dokumentumban kijelentik azt is, hogy az orosz támadást segítő Belarusz vonatkozásában is gazdasági, valamint célzott, magánszemélyeket érintő szankciókat várnak.
Az Európai Tanács szilárd meggyőződése, hogy erőszaknak és a határok megváltoztatását célzó kényszernek nincs helye a 21. században – hangoztatták, egyúttal megerősítve Ukrajna európai perspektíváját és elköteleződését.
Az állam-és kormányfők az Európai Bizottságot kérték fel, hogy állítson össze vészhelyzeti terveket az energiaellátást illetően. Leszögezték azt is, hogy kiállnak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett. Az ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online szólalt fel, s tájékoztatta a tagállami vezetőket a friss fejleményekről – olvasható a Magyar Nemzet oldalán.
Így vélekedtek a vezetők
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: “harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és “rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”.
Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. Jansa azt is elmondta, hogy Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel közös levelet írt alá, amelyben sürgetik az EU-t a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására Ukrajnával, Moldovával és Georgiával. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.
Gitanas Nauseda litván elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU “nem volt elég sikeres” abban, hogy megakadályozza Oroszország katonai hadműveletét. Véleménye szerint is Ukrajnának “sokkal átláthatóbb” utat kell mutatni az uniós tagsághoz.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök “nem fogja megnyerni ezt a háborút, mert Európa polgárai békét, jogállamiságot és demokráciát akarnak”. Azt is elmondta, hogy Oroszország kizárása a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből nem lesz része a Moszkva elleni második uniós szankciócsomagnak. “Nagyon fontos, hogy most megállapodjunk a már előkészített büntetőintézkedésekben, és minden mást tartogassunk olyan további helyzetre, amikor az végképp szükségessé válik” – nyilatkozta az újságíróknak a német kancellár.
Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy pénteken az uniós tagállamok külügyminiszterei “hivatalosan is megállapodnak a szankciókról, amelyeket a vezetők ma este politikailag jóváhagynak”.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján erősítette meg: a bizottság által javasolt második szankciócsomag az orosz gazdaság stratégiai ágazatait fogja érinteni, azzal a céllal, hogy “megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse az ország gazdasági bázisát, valamint modernizációs képességét”.
Mindeközben hazánkban is döntések születtek:
Forrás: MTI, Magyar Nemzet