Magyarországnak érdeke a tisztességes és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartása, sőt az együttműködés fejlesztése is Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerda este New Yorkban.
A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy Magyarországnak érdeke a tisztességes és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartása Oroszországgal. Leszögezte, hogy az orosz diplomácia vezetője mindig igyekezett teljesíteni a magyar kormány kéréseit, pozitívan és nyitottan áll a felek számára fontos kérdések megoldásához. Kitért ezután arra is, hogy Oroszország mindig része lesz a közép-európai valóságnak, ezért hazánk nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a kapcsolattartásról. Lényegesnek nevezte a kétoldalú együttműködés fejlesztését a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, és üdvözölte, hogy előző héten számos vállalat képviselője részt vett a magyar-orosz üzleti fórumon Budapesten, ami jól mutatja a fogadókészséget erre.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a paksi bővítés újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen megkezdődött a teljes talajkiemelés, idén pedig földbe kerülhet az első beton is. A tájékoztatása szerint ez az utóbbi azért is kulcsfontosságú lépés a beruházás szempontjából, mert a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sztenderdjei szerint az első beton öntésétől számíthat az épülő létesítmény kivitelezés vagy építés alatt álló atomerőműnek. Emellett a magyar kormány a már meglévő négy paksi reaktorblokk üzemidejének meghosszabbítását tervezi, és ebben is számít az orosz fél együttműködésére. Ennek nyomán a jövőben hetven százalék körülire emelkedhetne a nukleáris energia részaránya a hazai áramtermelésben. Ez óriási függetlenséget biztosítana a nemzetközi energiapiacoktól, márpedig ennek fontosságát az elmúlt évek demonstrálták- fejtette ki.
A miniszter méltatta Oroszország rugalmasságát a kőolajszállítások biztosítása terén is, miután nemrég Ukrajna egy intézkedése veszélybe sodorta a tranzitot a Barátság vezetéken keresztül, nehéz helyzetbe hozva Magyarországot és Szlovákiát. Az ügyet végül az orosz szállítók rugalmassága révén sikerült rendezni, így továbbra is érkeznek a teljes mennyiségek – tudatta. Az ukrán külügyminiszter jövő heti budapesti látogatásával kapcsolatosan elmondta, hogy a kisebbségi jogok kérdése mindenképp napirenden lesz, ugyanis Kijev 2015 óta megfosztotta a magyar közösséget az addigi jogai egy fontos részétől az anyanyelvhasználat terén. “És nekünk igen világos elvárásunk, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szabályok tekintetében vissza kell térnünk oda, ahol 2015 előtt voltunk” – szögezte le. Majd hozzátette, hogy emellett szó lesz többek között a gazdasági, a közlekedési és az infrastruktúra-fejlesztési együttműködésről is. “És természetesen nem leszek szégyellős kifejezni békepárti álláspontunkat, s azon reményünket, hogy minél előbb véget érhet a háború, létrejöhet a tűzszünet, megkezdődhetnek a béketárgyalások és az emberek élete biztonságba kerülhet” – mondta.