„Emeljük fel szívünket”
Van, akinek az év utolsó napja nem jelent semmit, van, akinek egy kellemes estét, éjszakát a barátokkal, ismerősökkel, zajos mulatsággal.
Keresztény emberként megállunk az Idő Ura előtt, hogy emlékezzünk, hogy hálát adjunk, számadást végezzünk és előre is tekintsünk. Mi is történt velünk, családjainkkal, közösségeinkkel, társadalmunkkal, a világgal? Mi fog történni jövőre? Mert keresztényként nem állhatunk meg csak a magunk köreinél, az Istent szerető embernek az Úr tágas szívet ad: megismeri, hogy mi a hosszúság és szélesség, a magasság és mélység, és betelik Isten egész teljességével – ahogy Szent Pál buzdítja az efezusiakat.
A polgári év vége felé sokféle összefoglalót nyújtanak nekünk a különféle sajtóorgánumok. Az elmúlt év legjelentősebb magyar és külföldi eseményei, a legjobb filmek, legjobb színészek, zenészek, a legérdekesebb pletykák és tragikus események. Talán még mi magunk is készítünk/készíthetünk magunknak ilyen listákat, hogy lássuk, újra átéljük ezeket és megőrizzük azokat magunkban. Szokás ilyenkor a templomokban a statisztikák felolvasása, például hány keresztelő, bérmálás, hány elsőáldozás történt, mennyi volt a perselypénz. Persze jó ezeket az objektív dolgokat is számba venni, szembesülni vele – de sokkal nehezebb feladat a lelki számadás, a lelki statisztika készítése. Gyakrabban kell, hogy eszünkbe jusson Jézus Krisztus szava: Istenben kell gazdagodni. Jó őszintén megkérdezni ma magunkat: gazdagodtunk-e Istenben az elmúlt esztendőben. Mit jelenthet ez egyáltalán: Istenben gazdagodni?
Az egész mai világ ebben a világban akarja tartani az embert, ezért jó hallani minden szentmisén: „emeljük fel szívünket”. Jó dolog a világban élni, a világban alkotni, értelmes és szép dolgokat létrehozni, de tudnunk kell mindig, hogy ez nem „a minden”. Van tovább, és van feljebb, van Isten, aki lelki gazdagságot és szépséget ad nekünk és a világnak. A gondolatvilágunknak kell Istenben gazdagodni: többet gondolni rá, jobban megismerni őt, mert Istennel kapcsolatban is igaz, hogy a tudás, a mélyebb megismerés segíti a jó kapcsolatot. Foglalkozzunk néha egy kis teológiával, Szentírással, legyünk többet csendben az Oltáriszentség előtt vagy elég, ha csak az autóban, konyhában, munka közben nem kapcsoljuk be rögtön a rádiót, hanem csendben ténykedünk, együtt az Istennel, aki ott is jelen van. Istenben gazdagodunk, ha jót teszünk, ha erkölcsösen élünk.
Aki Istenben gazdag, vállára veszi a világot: nem elmenekül vagy kimenekül abból, hanem vállán hordozza, mert felelősséget érez annak alakulásáért. Aki Istenben gazdag, az keményen dolgozik, mindenkinek jót ad, kulturált életet él. Ugyanakkor meg tudja siratni bűneit és Krisztussal együtt sír a mások bűnei, szenvedései, sorsa miatt. Hálát adunk az elmúlt évért és reménnyel tekintünk az új esztendő felé! Kérjük Istent, hogy legyen vezetőnk az új évben, hogy tudjunk gazdagodni benne, és így akarata szerint alakítsuk magunkat, és gondoskodjunk környezetünkről, a ránk bízottakról!
Sárai-Szabó Kelemen OSB