Az állapot a gyerekek körülbelül tizenöt százalékát érinti. Szakértők szerint a legtöbb esetben a diszlexia kialakulásának az oka az, hogy túl korán akarják a gyereket megtanítani olvasni. Az olvasástanulás egy hatalmas idegrendszeri átalakítás.

Bármennyire is hihetetlen, de már óvodáskorban vannak olyan tünetek, amelyek a diszlexia kialakulására utalnak. Ezek a jelek általában bizonyos részképességzavarok – hangzott el az M1 Család 19 című műsorában.

Mi a diszlexia?

A diszlexia nem betegség, hanem állapot, annak jelzése, hogy az agy másképp működik.

Ennek ellenére a legtöbb diszlexiás sikeresen teljesíthet az iskolában, ha személyre szabott fejlesztésben részesül, és megkapja a számára szükséges segítséget és érzelmi támogatást.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy „egy óvodás nem lehet diszlexiás, mert még nem kell tudnia olvasni. Nagyjából nyolcéves korra érnek meg azok a részképességek, amelyek az olvasáshoz szükségesek”.

Vagyis 8 éves kortól beszélünk diszlexiáról, addig ugyanis még érésben van az idegrendszer. Viszont fontos minél előbb azonosítani azokat a részkepésségbeli eltéréseket, amik a későbbiekben problémát jelenthetnek. Gyarmathy Éva kiemelte, hogy a diszlexia a gyerekeknek körülbelül tizenöt százalékát érinti. Hozzátette, ennél is többen vannak azok a gyerekek, akik olvasási nehézségekkel küzdenek.

A beszéd is mozgás

Turcsik Katalin, a Magyar Pedagógiai Társaság diszlexiás gyerekek fejlesztéséért szakosztály elnöke elmondta, már a mozgásfejlődésnél is lehetnek jelek, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos részképességek rendellenesen fejlődnek.

A mozgásformák egymásra épülésének szerepe kiemelkedő. A kúszás-mászás folyamatának köszönhetően finomodik például a két agyfélteke közötti kapcsolat, amely az iskolai tanulás folyamán döntő jelentőségű.

A nagymozgáson túl a finommozgásoknak is jelzésértékük van.

A nagycsoportos óvodásoknak már helyesen kell fogniuk a ceruzát, és megfelelő nyomatékkal kell rajzolniuk, színezniük.

A mozgás tehát minden tanulási tevékenység alapja. A beszéd is mozgás, hiszen az egyes hangok a száj körüli izmok, a beszédszervek, például a nyelv mozgatásának köszönhetően jönnek létre. Erre épül a későbbiekben az olvasás-írás megtanulása.

Gyarmathy Éva szerint a gyerekek harminc százalékánál nem alakulnak ki tisztán a beszédhangok. „Hogyha nincs beszédhang, nem lehet írott betűre fordítani a gondolatokat” – hangsúlyozta. Hozzátette, a diszlexiában szenvedő gyerek állandóan keverni fogja azokat a szavakat, amiket nem tudott tisztán kimondani.

Az olvasáshoz fontos az idegrendszeri háttér

„Addig nem szabad olvasást tanítani, amíg nincs meg a hozzá szükséges idegrendszeri háttér”

– mondta Gyarmathy Éva. Hozzátette, ez azért fontos, mert a legtöbb esetben a diszlexia kialakulásának az oka az, hogy túl korán akarják a gyereket megtanítani olvasni.

Az olvasás tanulása egy hatalmas idegrendszeri átalakítás, így ha az idegrendszer éretlen, károkat okozhat. Épp ezért nem szabad erőltetni az írást-olvasást bármennyire is csábítónak tűnik.

Gúr Adrienn, egy diszlexiás gyerek édesanyja elmondta: fia harmadikos volt, amikor megállapították, hogy diszlexiás és diszgráfiás. Hozzátette, az a tény, hogy fiának papírja lett az állapotáról, nem változtatott semmit életvitelünkön, talán annyit, hogy még jobban odafigyeltek rá, és igyekeztek még többet segíteni az iskolai tevékenységekben, és otthoni tanulásban.
Az édesanya kiemelte, a fia teljes életet él, több hobbija is van, fotózik, videókat készít. Emellett kitűnő tanuló és évfolyamelső a reáltantárgyakból.

Forrás: hirado.hu