Többek között a fiatalok elvárásairól is szó esett a győri Széchenyi István Egyetemen megtartott konferencián. Az előadók beszéltek arról is, hogy a pandémia miként hatott a turisztikai szektorra, a cégek vezetésére vagy a tudományos kutatásra.

A koronavírus társadalmi és gazdasági hatásai álltak a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma szervezésében megtartott konferencia középpontjában.

A pandémia által az egyik leginkább érintett köztudottan az idegenforgalom; nem véletlen, hogy két előadás is ezzel a szektorral foglalkozott. Dr. Happ Éva (Széchenyi István Egyetem) megállapította: a turizmus 2020-ra meghatározó gazdasági ágazattá vált, amelyet azonban a járvány tavasszal szinte teljesen leállított, eddig ismeretlen helyzettel szembesítve a szektor szereplőit.

 „Az utazási korlátozások a világ lakosságának több mint 90 százalékát érintették, amely az ágazatot alapjaiban törte meg” – szögezte le a kutató. Dr. Albert Tóth Attila (Széchenyi István Egyetem) a szállodaiparban végbement legfontosabb változásokat foglalta össze. „A magyarországi szállodaipar a második világháború utáni időszak legnehezebb válságát éli át manapság. A legnehezebb helyzetben a budapesti szállodák vannak, illetve az olyan vidéki települések szállodái, ahol a külföldi szabadidős turisták jelentik a legfontosabb célcsoportot” – hangsúlyozta. 

A Covid-19 megváltoztatta a fiatalok munkahelyek iránti elvárásait is – derült ki Megyeri Mirtill, a Zyntern társalapítója előadásából. Kifejtette: a 16–28 éves korosztály körében tavasszal elvégzett országos munkaerőpiaci kutatás adatai szerint ezen korosztály számára a nyitott, támogató vezető, a cégen belüli előrelépési lehetőségek és a változatos, szakmailag kihívást jelentő feladatok kerültek előtérbe. 

Dr. Kurucz Attila (Széchenyi István Egyetem) arról beszélt, hogy a vírus rendkívüli kihíváscsomaggal szembesítette a világgazdaságot és benne a vállalatokat. A külső hatások gyorsan begyűrűztek, lényegesen megváltoztatva a menedzserek mindennapjait, akiknek át kellett gondolniuk a belső folyamatokat. „A vezetői dilemmák és a megoldandó napi helyzetek a tervezéstől az operatív döntésekig átalakultak, és ezzel együtt a hagyományos eszköztár is gyorsan elavult. Az új tervek, az értékek új rendszere új megoldásokat kívántak. Ezek főként a szervezés és a digitális irányítás, valamint a kontroll területén jelentek meg” – fejtette ki. 

Dr. Rácz Béla-Gergely (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) kiemelte: a járvány felhívta a figyelmet a tudományos kutatás fontosságára, illetve arra, hogy gyakran gyorsabban terjed az áltudomány, mint az igazi. Emiatt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem néhány kutatója úgy döntött, hogy a hagyományos kutatás mellett most nagyobb szükség van a tudománykommunikációra, mint máskor, és a cikkekhez készülő adatbázist vizualizálták. Az eredmény egy olyan portál lett (IDE kattintva elérhető az oldal), amely mostanra Románia legkomplexebb és egyik leglátogatottabb koronavírus-tájékoztató weboldalává vált. 

A konferencián dr. Eisingerné dr. Balassa Boglárka (Széchenyi István Egyetem) a Covid-19 miatt megváltozott marketing-forgatókönyvekről, dr. Koppány Krisztián (Széchenyi István Egyetem) pedig a járvány globális ellátási láncokra gyakorolt hatásáról tartott előadást, míg dr. Somogyi Ferenc (Széchenyi István Egyetem) a pandémia hátterében álló okok feltérképezésére vállalkozott, biztatva is a hallgatóságot:

 „Ahol veszély fenyeget, felmagaslik a menedék is”. 

Forrás: Széchenyi István Egyetem