A magyar felsőoktatás felkerült a nemzetközi térképre, a hallgatók versenyképes felsőoktatási intézmények közül választhatnak, és nemzetközi rangsorokban érnek el sikereket - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a pénteken megtartott országos felsőoktatási tanévnyitón, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).

Bódis József az ITM-et vezető Palkovics László miniszter gondolatait tolmácsolva szólalt fel a rendezvényen.

Ismertette: idén 91 460-an jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, a felvételizők háromnegyede pedig be is került az egyetemekre, főiskolákra. Kiemelte, hogy a felvételizők négy százalékkal nagyobb arányban kapták meg a lehetőséget a felsőoktatási tanulmányaik megkezdésére, mint tavaly, és minden öt felvett hallgatóból négy állami ösztöndíjban részesül.

Az államtitkár a miniszter szavait idézve szólt arról is: a felsőoktatásban részt vevők számát oly módon szeretnék növelni, hogy egyúttal az oktatás minőségét is javítják; ez a folyamat – tette hozzá – már elindult, és a jövőben folytatódik.

A felsőoktatás képzési szerkezetének 2019-es felülvizsgálatával az volt a kormány célja, hogy a képzési struktúra rugalmasan kövesse a társadalmi és piaci igényeket, és a mindennapokban hasznosítható tudást biztosítson – tette hozzá.

Az öt esztendeje bevezetett duális képzésről szólva elmondta: az abban részt vevő hallgatók kezdeti száma megötszöröződött, miközben a partnerszervezetek száma két és félszeresére nőtt.

Kiemelte, hogy a világ egyetemeit rangsoroló Times Higher Education listáján kilenc hazai egyetem szerepel a felső öt százalékban, és európai összehasonlításban is a legsikeresebbek között vannak a hazai intézmények.

Kitért arra: ahhoz, hogy az intézmények minél szélesebb körben kapcsolódhassanak be a nemzetközi egyetemi élet vérkeringésébe, az ITM külön támogatást ad az intézményeknek a nemzetközi projektek önrészének előteremtéséhez.

Azt mondta, a kormányzat az utóbbi években folyamatosan egyre szélesebb körű állami ösztöndíjprogramokkal segítette a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatókat. Mindezek mellett – tette hozzá -, a diákhitelrendszer 2020-as átalakításával kamatmentes kölcsönt is biztosítanak azoknak a fiataloknak, akik a járványhelyzet miatt nem juthattak diákmunkához; a lehetőséggel csaknem 17 ezer hallgató élt.

Beszámolt arról, hogy a 2019/2020-as tanévben tizenkét anyaországi intézmény huszonnégy alapképzést és négy mesterképzést folytatott magyar nyelven a Kárpát-medencében, amelyeken csaknem 2200 külhoni magyar hallgató vett részt.

Az oktatók, kutatók és tanárok nélkül nem lehet sikeres a felsőoktatás, ezért valósítottak meg az ágazatban bérfejlesztést, és a hatékonyság növeléséért vezették be a kancellári modellt – mondta Bódis József. Kiemelte: utóbbinak is köszönhetően az intézmények pénzeszközei a korábbi több mint háromszorosára nőttek, míg a 2014-ben fennálló tartozásuk 2020 nyarára a hat évvel ezelőtti csaknem felére csökkent.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE) kapcsolatban a miniszter szavait idézve azt mondta: korszerű és kiszámítható működési környezetben növelheti a képzés színvonalát, hogy vagyonkezelői alapítvány által fenntartott intézménnyé alakult az SZFE. Hozzátette: meggyőződése szerint “néhány év múlva a most tiltakozók is belátják, hogy közös erőfeszítéssel még jobb intézményt sikerült létrehozni”.

Az államtitkár részletesen ismertette a tanév során várható hazai felsőoktatási fejlesztéseket, beruházásokat, kitérve arra, hogy a kormányzat 2016 óta 34 milliárd forinttal támogatta a kollégiumi infrastruktúra megújítását.