Aurora borealis, vagy más néven (északi) sarki fény. A természet látványos fényjátéka, melyben egykor csak az északi népek gyönyörködhettek. A fapados repülőjáratok korában azonban mi is a nyomába eredhetünk. Ha pedig szerencsénk van, akkor ez a csoda is legalább három napig tart majd, azaz a gyönyörű fényjelenségben legalább három éjszakán keresztül gyönyörködhetünk.

A sarki fényt a föld mágneses mezeje és az úgynevezett napszél hozza létre. A napból érkező, elektromosan töltött részecskék egy része bejut a föld felső légkörébe, és ott kölcsönhatásba lép a légkör molekuláival. A jelenséget látványos fényjáték kíséri, ami a kéktől az ibolyán át a pirosig szinte bármilyen színű lehet. Leggyakrabban azonban zöldes árnyalatú.

A sarki fény extrém esetben akár Magyarországról is látható, rendszeresen azonban csak a sarkkörhöz közeli területeken figyelhető meg. Európán belül Izland, a skandináv államok és Oroszország északi részei fekszenek az ideális szélességi fokon, de látható esetenként sarki fény Skóciából és a balti államokból is. Megfigyelésére a szeptember és március közötti időszak a legmegfelelőbb – ennek oka, hogy az északi féltekén ilyenkor hosszabbak az éjszakák. A sarkkör közelében pedig mindez hatványozottan jelentkezik: a norvégiai Tromsø-ben vagy az orosz Murmanszkban például november végétől január közepéig egyáltalán nem kel fel a nap.

Ilyenkor kifejezetten jók az esélyeink, hogy sarki fényt lássunk. Teljesen biztosra azonban sohasem mehetünk, a jelenség ugyanis eléggé kiszámíthatatlan. Borús időben pedig eleve fölöslegesen kémleljük az eget. Úgy érdemes tehát úti célt választanunk, hogy legyen mit megnézni akkor is, ha nincs szerencsénk, és elkerül minket a sarki fény. Cikkünkben ehhez próbálunk segítséget nyújtani.

Tromsø

A norvégiai Tromsø (tromszö) a sarkkörtől északra, gyönyörű természeti környezetben fekszik. A városközpont egy szigeten épült fel, melyet látványos híd és többsávos alagút köt össze a szárazfölddel. A szigetre érkeznek meg a nemzetközi repülőjáratok is, föntről pedig kivételes kilátás nyílik a szikrázó, hófödte hegycsúcsokra. Feltéve persze, hogy tiszta az idő.

Észak-Norvégiában Tromsø büszkélkedhet a legtöbb tradicionális faépülettel, melyek közül a legrégebbi 1789-ből származik. Fából épült a település székesegyháza is, és itt működik a kontinens legészakibb és egyik legkülönlegesebb arborétuma. A város közelében emelkedő Storsteinen-hegy sílifttel is megközelíthető, és pazar kilátást nyújt a településre és a környékre. Ugyanitt több remek sípálya is várja az aktív utazót.

Tromsø-be nincs Budapestről közvetlen repülőjárat, bécsi indulással azonban már egy átszállással oda juthatunk. Az út cirka hat órát vesz igénybe, és oda-vissza akár nyolcvanezer forintért is megfordulhatunk. A Tromsø-i szállások nem olcsók, de nem is megfizethetetlenek: két személyre éjszakánként huszonöt-harmincezer forintból már tudunk bérelni apartmant vagy panziószobát.

A Golf-áramlatnak köszönhetően, a város éghajlata meglepően enyhe: a valaha mért leghidegebb hőmérséklet csak –18,4 °C, a januári átlag pedig –4 °C körüli. Nem kell tehát bepakolni a teljes téli ruhatárunkat, de mindenképp vigyünk magunkkal jól tapadó túrabakancsot, az utcák ugyanis gyakran nagyon síkosak, jegesek.

Fotók: unsplash.com, Wikimedia Commons