Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának hét elején kiadott jelentése szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magányosnak magát a koronavírus-világjárvány első hónapjaiban.
Az uniós jelentés ismerteti a magánnyal és a társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb tudományos bizonyítékokat, és elemzi az Eurofound (az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításért) felmérését.
Az adatok szerint a járvány első hónapjaiban mindegyik korcsoportban megkétszereződött azok száma, akik magányosnak érezték magukat, a 18–35 éves korosztályon belül pedig – 2016-hoz képest – négyszeresére nőtt a magukat magányosnak érző fiatalok száma. A koronavírus-világjárvány idején a magány jelenségéről szóló médiatudósítások is megkétszereződtek Unió-szerte, ugyanakkor tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása. A JRC jelentése arra is kitér, milyen kezdeményezéseket hozott 10 uniós tagállam a lakosság magányosságának mérséklése érdekében. Magyarországon az EU-s átlagnál kisebb mértékben növekedett a magukat magányosnak érzők száma. Ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették, míg más országokban (pl Spanyolországban) inkább társadalmi problémaként kezelték, és számos helyi kezdeményezést indítottak az egyének megsegítése érdekében.
Dubravka Šuica, a Bizottság demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnöke így nyilatkozott a jelentésről: „A koronavírus-világjárvány előtérbe állította a magány és a társadalmi elszigeteltség problémáját. (…) A most megjelent új jelentés lehetővé teszi, hogy jobban megértsük és kezeljük ezeket a problémákat.”
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos pedig a következőket emelte ki a téma kapcsán: „A magányosság olyan kihívás, amely egyre nagyobb mértékben érinti fiataljainkat. Ahhoz azonban, hogy bármilyen kihívást hatékonyan kezeljünk, először meg kell azt értenünk. A Közös Kutatóközpontban dolgozó tudósaink értékes ismeretekkel szolgálnak a magányosság mibenlétével és a világjárvány társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európában maradéktalanul meg tudjuk érteni és kezelni tudjuk a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.”
A jelentés az Európai Parlament és a Bizottság között megvalósuló szélesebb körű együttműködés első eredménye. A projekt keretében 2022-ben az egész EU-ra kiterjedően adatokat gyűjtenek majd a témában, ezenfelül pedig internetes platformot hoznak létre a magányosság folyamatos és Európa-szerte történő nyomon követése céljából.