Nagy változást jelent az iskolakezdés az óvodáskor után a gyermek életében - mondta Csehák Hajnalka pszichológus.

Azoknál a gyerekeknél, akik most kezdik az iskolát és új közösségbe mennek, nagyon fontos az a fogadóközösség, ahová érkeznek. Könnyebb a helyzete azoknak, akik az óvodából ismert társaikkal együtt ugyanabba az iskolába járnak majd, gyakori tapasztalat, hogy akik nem kedvelték egymást az óvodában, azok is jó viszonyba kerülnek ilyenkor – tette hozzá.  

Kiemelte, hogy akik másik közösségbe kerülnek, mindig tele vannak kérdésekkel, szorongással, de a szülők sokat segíthetnek. Például ha elmesélik saját élményeiket, az közelebb hozza a gyermekhez az iskolát, illetve az is segít, ha korábban már látta az intézményt, és nem teljesen idegen környezetben kezdi meg az iskolás éveket.     

Azt tanácsolta, hogy a szülők fogadják nyugodtan a változásokat, és biztassák a gyermeküket, hogy tudja majd teljesíteni az elvárásokat.  

Csehák Hajnalka hasznosnak nevezte, ha a gyerekszobát közösen rendezik be íróasztallal, székkel, valamint javasolta egy relaxációs sarok kialakítását, amit már akár óvodás korban érdemes létrehozni.

Az iskolatáska kiválasztása fontos döntés, főleg kis korban, első osztályban. Nem mindegy, hogy milyen táskát választunk, illetve természetesen a súlyára is figyelni kell. Erre hívta fel a figyelmet Lazáry Áron.

„Csökkenteni kellene az iskolatáska súlyát” – mondta Lazáry Áron, a Semmelweis Egyetem gerincgyógyászati tanszéki csoportjának vezetője, gerincsebész főorvos.

A szakember szerint a szülők többsége most már tudatosan vásárol olyan táskát, ami kétpántos, így szimmetrikusan terheli a törzset, esetleg van benne olyan deréktámasz, ami segít abban, hogy ergonomikusan feküdjön fel a hátra.     

Hozzátette, hogy a gyerekek kevesebb mint 10 százaléka hord csak aszimmetrikus iskolatáskát, de a kétpántosnál is figyelni kell, hogy a pántok hossza egyforma legyen, azok egyformán terheljék a törzset.     

Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolatáska súlya az alsó tagozatosoknál sokszor meghaladja a gyermek testsúlyának 20 százalékát. Ezt véleménye szerint csökkenteni kellene, saját súlya 10 százalékánál többet senkinek sem kellene cipelnie, ami egy kisiskolásnál 2-3 kilót jelent.

Lazáry Áron kitért egy európai szaklapban két évvel ezelőtt publikált, ezer magyar iskolás bevonásával készített felmérésükre, ami szerint a gyerekek több mint 12 százalékának volt már több napig tartó gerincfájdalma. Hozzátette: 7-12 éves kor közt a fiatalok 25-30 százaléka számolt be arról, hogy fájt már a dereka, háta vagy nyaka.     

Elmondta, hogy Magyarországon a gerincgyógyászati társaság a kilencvenes évek elejére kifejlesztett egy iskolai gerincegészség-védő programot, ami a testnevelésórába beilleszthető, viszonylag egyszerűen elsajátítható 5-10 perces gerincspecifikus gyakorlatsor. Azt pedig, hogy Magyarországon már heti öt testnevelés óra van a tanrendben, komoly egészségvédő eszköznek nevezte.     

Hozzátette, hogy a gerinc az egész élet során fejleszthető, ha hetente két-három alkalommal sportolunk, tornázunk, már pár hét után érezhetjük jótékony hatását.