A kérdéseket a Civil Mozgalom Egyesület nyújtotta be.

Az első kérdés azt célozta, hogy a pártok és a pártalapítványok 2022-től kezdődően mindig 1 évvel később, utólag kapják meg a nekik adható költségvetési juttatásokat.

Az NVB egyhangú döntéssel megtagadta a kérdés hitelesítését, mert az álláspontja szerint nem felel meg sem a választói, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének, megfogalmazása több értelmezési lehetőséget is felvet, emellett a választóktól nem elvárható elemző és előrelátó ismereteket igényel.

A második kérdés arról szólt, hogy a pártok és a pártalapítványok 2022-től csak akkor kapják meg a költségvetési juttatásokat, ha az előző évi teljes és részletes pénzügyi elszámolásukat, minden bevételüket és kiadásukat az érintett partnerekkel együtt teljesen nyilvánossá és átláthatóvá teszik. Az NVB egyhangúlag ennek hitelesítését is megtagadta. A bizottság szerint – mivel a kezdeményezés nem tartalmazza, mely személyes adatok nyilvánosságát kívánja – az érintett természetes személyek korlátozás nélküli, lényegében valamennyi adatának nyilvánosságra hozatala a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog aránytalan korlátozásával járna.

A harmadik kérdéssel azt kívánták elérni, hogy senkit ne lehessen kötelezni a szájmaszk viselésére és annak hiányát ne lehessen büntetni. Az NVB ennek a kezdeményezésnek a hitelesítését is egyhangú döntéssel tagadta meg. A testület hivatkozott arra, hogy a kezdeményezés a védelmi intézkedésekre vonatkozó kormányrendelet módosítását célozza, országos népszavazást azonban csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani. Emellett szerintük a kérdés az alaptörvény burkolt módosítására irányul, mert népszavazási jóváhagyása akadályozná az állam élet- és egészségvédelmi kötelezettségének teljesítését.

A negyedik kérdés arra vonatkozott, hogy senkit ne lehessen védőoltásra kötelezni, és annak hiánya miatt ne lehessen “büntetni vagy korlátozni sem”. Az NVB tagjai egyetértettek abban, hogy ez a kezdeményezés sem hitelesíthető, mert a kérdésben tartandó érvényes és eredményes népszavazás alapján a jogalkotónak módosítani kellene az oltási szabályokra vonatkozó népjóléti miniszteri rendeletet, vagyis a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. Emellett a kérdés népszavazási jóváhagyása akadályozná az állam élet- és egészségvédelmi kötelezettségének teljesítését is.

Az ötödik kérdés lényege az volt, hogy “a személyes szabadságot járvány miatt ne lehessen korlátozni”. Az NVB egyhangú döntése szerint ez sem hitelesíthető. A testület döntésében hivatkozott arra, hogy egy a kérdés alapján tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén a magyar szabályozás már nem állna összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével, amelynek aláírásával Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy az alapvető jogok közegészségügyi szempontból korlátozhatóak. Másrészt Magyarország így többé már nem tudná biztosítani állampolgárai egészségének védelmét és nem tudna eleget tenni a járványügyi követelményeknek, ami miatt az elterjedő betegség végül az egyezményben foglalt jogok, különösen a személyi biztonság sérelmét eredményezhetné.

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.