1925-ben ezen a napon született Dr. Brauch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos, aki 1964-ben fedezte fel a hepatitis B típusú vírust, és fejlesztette ki ellene az oltóanyagot. 2004-től rendezik meg a hepatitis világnapját a WHO kezdeményezésére, hogy felhívják a figyelmet a betegség létezésére, és annak megelőzési lehetőségeire.
A hepatitis a máj heveny, vagy idült gyulladása amit az ún. hepatotróp vírusok okozzák. Jelenleg ismert típusait A-tól G-ig jelölik, és X-el az azonosítatlanokat. Magyarországon vezető halálozási okként tartják számon a krónikus májbetegséget, amely döntően a hepatitis fertőzések következménye. A hepatitis A és B típusa ellen egyaránt van védőoltás. Az oltási sorozat felvételével hosszú idejű védelmet biztosíthatunk szervezetünknek mindkét típus ellen.
A vírus terjedése és tünetei jelentősen eltérnek típusok szerint. Az A típus jellemzően szennyezett étellel, érintkezéssel és emberi széklettel terjed. A betegség lappangási ideje általában 28 nap, és az esetek nagy százalékában tünetmentesen hordozzák a fiatalabb páciensek. Az egész világon elterjedt, azonban a fejlődő országokban nagy eséllyel kapjuk el a rossz higiéniás körülmények miatt.
Általános tünetei a rossz közérzet, hányás, hasmenés, sárgaság és alhasi fájdalom. Kórházi kezelésre nincs szükség, ha a beteg állapota nem indokolja. Megelőzésképp, ha olyan országba vagy kontinensre utazunk ahol nagy a fertőzésveszély, ajánlott a védőoltás beadása és a higiéniás szabályok betartása.
A hepatitis B típusa a legelterjedtebb világszerte, szerencsére Magyarországon az oltási programban 1999 óta szerepel a vakcina beadása. A fertőzés elsősorban szexuális úton, illetve vérrel terjed, vagy nem megfelelően fertőtlenített eszközök által. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége nagyobb, ezért a szexuális kapcsolat, vagy az egészségügyi beavatkozások kockázata is magasabb.
A betegség lappangási ideje akár 90 nap is lehet, és hasonló tünetekkel jár mint az A típusnál, viszont a lefolyása sokkal súlyosabb. A szervezet nehezebben tudja legyőzni és akkut májgyulladás alakul ki fertőzés esetén. Krónikus lefolyásnál májzsugor, májkárosodás és tumor is kialakulhat. Az esetek egy részénél a fertőzöttek nem észlelnek tüneteket, viszont a későbbi májkárosodás ugyanúgy végbemegy a szervezetükben. Leghatékonyabb megelőzés a védőoltás, ami három vakcinából áll, és életre szóló védettséget nyújt a fertőzés ellen.