David Attenborough brit természettudósról és műsorvezetőről nevezték el annak az 560 millió éves élőlénynek a kövületét, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy az első ragadozó állat lehetett. Az Auroralumina attenboroughii, amely a korallokat és medúzákat is magába foglaló csoporthoz tartozik, a tudósok szerint a legkorábbi olyan élőlény lehetett, amelynek már váza is volt.

“A modern állatcsoportok, mint a medúzák 540 millió évvel ezelőtt, a kambriumi robbanáskor jelentek meg. De ez a ragadozó húszmillió évvel korábbi” – mondta el hétfőn Phil Wilby, a Brit Földtani Intézet paleontológusa.

Hozzátette: a lelet azért is “rendkívül izgalmas”, mert segíthet “az összetett földi élet kezdetének megértésében”. A fosszíliát Anglia középső részén, a Leicester melletti Charnwood Forestben találták, ahol Attenborough is kutatott régen kövületek után.

A 96 éves tudós örömmel fogadta a névadást. Frankie Dunn, az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársa szerint a megkövesedett maradvány nagyon különbözik a Charnwood Forestben és világszerte talált más fosszíliáktól. Dunn kiemelte: a kambriumi korszakból származó legtöbb más fosszíliával ellentétben “ennek egyértelműen van váza, sűrűn elhelyezkedő csápokkal, amelyek a vízben kapták el a táplálékot, hasonlóan a ma is élő korallokhoz és tengeri anemónákhoz”.

A ragadozó nevének első része latinul hajnali lámpást jelent, mivel formája egy égő fáklyához hasonló. A kambriumi evolúciós robbanás, amely körülbelül 541 millió-530 millió évvel ezelőtt zajlott le, az állatok óriási sokféleségének kialakulásával járt. Ebben az időszakban számos állatfajnak alakult ki kemény testrésze, mint például a kalcium-karbonát kagylóhéj.