Százezren tüntettek Berlinben, tízezrek Prágában, de Moszkvában sincs nyugalom.

Legalább százezren tüntettek Berlinben az ukrajnai orosz hadműveletek ellen

Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. Az “Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.  

A tömeg nemcsak a kijelölt helyszínt, a Június 17. sugárútnak a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop közötti csaknem két kilométer hosszú szakaszát töltötte meg, hanem a főváros egyik fő jelképeként számon tartott kapu másik, keleti oldalán húzódó Unter den Linden sugárút jelentős részét és több környező utcát is.

Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető – a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke – kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma “az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és “Putyin nem egyenlő Oroszországgal”. Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni.

A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.

Tízezrek tüntettek Prágában Ukrajna mellett

A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy “nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek “Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”.

“A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” – szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az “erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.

A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól. Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. “Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy “határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának.

Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált. Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt.

Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.

Háborúellenes tüntetéseket tartottak orosz városokban

A rádió helyszíni jelentése szerint a hadműveleteket elítélő transzparenseket, valamint az ukrán és orosz zászlókat rohamrendőrök elkobozták, a tüntetők egy részét pedig rabszállító teherautókban elszállították.

Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet vasárnap esti közlése szerint Oroszország 45 városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. Csaknem 5600 tüntetőt előállítottak, közülük több mint ezret a fővárosban.

A megmozdulások egybeestek Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hetedik évfordulójával. Sokan virágot helyeztek el a gyilkosság helyszínén, a Kreml közelében.

Az orosz főügyészség kilátásba helyezte, hogy hazaárulásként értékelhető, ha valaki pénzügyi, anyagi-műszaki, tanácsadói vagy egyéb segítséget nyújt idegen országnak Oroszország rovására, az Ukrajnában végrehajtott “különleges hadművelettel” összefüggésben. Ez a bűncselekmény tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
 
Mihail Fridman orosz milliárdos az Alfa-Bank társtulajdonosa a LetterOne befektetési cég munkatársainak írt levélben emelte fel szavát a háború ellen. “Erősen kötődöm az ukrán és az orosz néphez, és a jelenlegi konfliktust mindkettő számára tragédiának  tartom” – idézte a Financial Times a Lvivben született Fridmant, aki 17 éves korában költözött át Oroszországba. Egy másik milliárdos, a fehérorosz származású Oleg Gyeripaszka, a Rusal és az En+ Group volt vezetője vasárnap a Telegram-csatornáján azt hangoztatta, hogy a béke nagyon fontos és mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat.