Jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt szerdán a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla.
Győrkös István Bőnyön lakott. Egy országos akció keretében akart nála házkutatást tartani a Nemzeti Nyomozó Iroda, mert tudták, hogy sorozatlövésre is alkalmas fegyvereket tart magánál illegálisan. Érthetetlen módon azonban nem a törvényben meghatározottak szerint a terrorelhárítókat küldték ki a helyszínre, hanem a csupán pisztollyal felszerelt rendőröket, akik még a fegyverüket sem egyformán tárazták be, mondván, ha több töltényt tesznek a pisztolyba, elakad a csőben a lövedék. Vita majd tűzpárbaj alakult ki a bőnyi háznál. Győrkös kezében volt egy karabély, a rendőrök pedig pisztolyból tüzeltek. A bíróság szerint Győrkös lőtt először és ő ölte meg a rendőrt. Győrkös is életveszélyes lövést kapott.
A nyomozóhatóság a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert talált, melyek vonatkozásában a vádlott érvényes fegyvertartási-, fegyverviselési engedéllyel nem rendelkezett, azokat ismeretlen módon szerezte meg, legalább két éve a lakásán tartotta.
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Szombathelyi Törvényszék a vádlottat hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt ítélte bűnösnek, ezért őt életfogytig tartó szabadságvesztésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélete azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg. Kötelezte a vádlottat 8,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az ítélet ellen az ügyész az élet elleni cselekmény súlyosabb minősítése, további minősítő körülmény (több ember életét veszélyeztető elkövetés) megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében, a vádlott és védője az emberölés bűntettének vádja alóli felmentésért és a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a december 11-én, szerdán kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás főtárgya tekintetében helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolása szerint a büntetőper lényeges kérdése az volt, hogy a vádlott és védői a rendőrtársaktól származó baráti tűzre vonatkozó védekezése megdőlt-e. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú ítélet példamutató módon megindokolta, hogy az eljárás során felmerült egyes bizonyítékokat miért fogadott el, másokat pedig miért nem. A bizonyítékok túlnyomó része (így: az egyesített igazságügyi lőfegyver – és orvosszakértői vélemény, a vádlott jelenlévő házastársa bűncselekményt követő első, hangfelvételen rögzített szavai, a rendőrtársak tanúvallomásai, a sértett vére freccsenését vizsgáló morfológiai szakértő véleménye) mind azt igazolta, hogy a sértett életét kioltó lövedék a vádlott kezében tartott AMD-65 M gépfegyver 7.62 mm-es kaliberű tölténye volt. Ezért a vádlott és védői felmentés, valamint hatályon kívül helyezés iránti fellebbezése nem volt alapos. A további minősítő körülmény megállapítása iránti ügyészi fellebbezést pedig amiatt vetette el az ítélőtábla, mert a vádlott által kilőtt 3 lövedék reálisan nem veszélyeztette további emberek életét, a lősáv nem az irányukba nézett, a gurulat veszélye nem állt fenn. A kiszabott büntetés tettarányos volt, a későbbi feltételes szabadságra bocsátás lehetősége még a generális prevenció érdekében sem volt szükséges. A vádlott feltételes szabadságra bocsátása így legkorábban 2041-ben lehetséges.
Forrás: Győri Ítélőtábla