Vége a farsangnak
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - közölte Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense.
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hozzátették: a böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak – írták.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.
Kitértek arra: Jézus tanítása szerint a böjt “Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás.
A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb”.
Dietetikusok az egészséges böjtölés fontosságára hívták fel a figyelmet:
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: “Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke február 26-án, szerdán 18 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából.
Február február 26-án 18 órára várják a híveket a Pannonhalmi Főapátságba. 2020-ban a magyar katolikus egyház a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készül, a Pannonhalmi Főapátság „Vendégségben” címmel tart tematikus évet, a Magyarországi Evangélikus Egyház pedig az Úrvacsora évét hirdette meg. A nagyböjt kezdetén – átélve azt, hogy még nem tudunk egy közös eucharisztikus asztalhoz ülni – a bűnbánatról és megtérésről szeretnénk közösen tanúságot tenni. Az ökumenikus hamvazáson Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdet igét. Várják az evangélikus, a katolikus és református testvéreket, lelkészeket és híveket az alkalomra.