Kiszámítható, megoldható feladatsort kaptak az érettségizők matekból
Fotó: Marcali Gábor
Kiszámíthatónak, megoldhatónak és jónak találták a keddi matematika írásbeli érettségi feladatsorát az MTI által megkérdezett igazgatók, szaktanárok.
Az első feladatlapon egyebek mellett geometria, mértani sorozat, térgeometria, valószínűségszámítás, gráfok, halmazok szerepeltek, a második részben pedig az új autók értékcsökkenéséről, iskolai fiú-lány arányokról, szőlőtermesztésről szóló feladatok voltak, amelyek megoldásához az érettségizőknek szükségük volt térgeometriai tudásra, foglalkozniuk kellett halmazokkal, és statisztikai fogalmakat is ismerniük kellett.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a feladatsor nem volt nehéz, és idén sem voltak benne olyan váratlan feladatok, amelyekre nehéz lett volna felkészülni.
A feladatsor első és a második része is olyan példákat tartalmazott, amelyek az elmúlt években már megjelentek, így ha valaki az elmúlt 4-5 év feladatsorait megoldotta, találkozott már velük – tette hozzá.
Horváth Péter nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy sokan ne érnék el a kettes érdemjegyet, és szerinte országszerte sokan érnek majd el nyolcvan százalék feletti eredményt.
Bottlik Zoltán Ákos, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Vajda János Technikum igazgatója szerint is megoldható volt a feladatsor a diákok többségének.
A bicskei intézményben dolgozó matematikaszakos tanárok szerint a feladatsor első része könnyebb, a második fele nehezebb volt a vártnál, azonban összességében nem találták irreálisan nehéznek és megoldhatatlannak egyik feladatot sem.
Komoróczy Tamásné, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium szaktanára az MTI-nek azt mondta: “nagyon tisztességesen és barátian összeállított” feladatsort kaptak az érettségizők. A feladatok meghatározásánál figyelembe vették a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás nehézségeit, és annak, aki rendesen elsajátította és gyakorolta a matematikaanyag feladatait, ez jó összeállítás volt – vélekedett.
A tapasztalatairól beszámolva azt mondta: a vizsga első részében könnyen érthető, szokványos feladatokat kaptak az érettségizők, a térgeometriás és vektoros példákat azonban nehéznek érezték a diákok. A pedagógus nagyon kedvezőnek tartotta, hogy a feladatok között több helyen jött elő a diákok által általában kedvelt statisztika, valamint jónak nevezte, hogy a hosszú feladatsorban térfogat-, valószínűség- és felszínszámítás egyaránt megjelent.
„A vizsga második részében szereplő feladatok nem voltak bonyolult szövegezésűek, figyelmes szövegértést leginkább a 16-os feladat követelt, amely a számtani és mértani sorozatok felismerését és alkalmazását várta el az érettségizőktől” – mondta Komoróczy Tamásné, hozzátéve: az általa megkérdezett diákok jónak és megoldhatónak találták az idei matematika-feladatsort.
Molnár László, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója korrektnek nevezte a középszintű matematikaérettségit. Az első részben nem volt olyan váratlan feladat, ami pánikot okozhatott volna a diákoknál, és a második részben szereplő nehezebb feladatokban is szerezhettek pontokat azok is, akik nem oldották meg azokat teljesen – mondta.
Véleménye szerint a feladatsor lefedi az érettségitájékoztatóban leírtakat, a megadott témakörök mindegyikéből volt feladat, az arányok is megfeleltek a korábbi érettségi arányainak. A diákok nem panaszkodtak, nem tűntek elkeseredettnek – tette hozzá.
Az igazgató kitért arra is: az angol nyelvű középszintű matematika-feladatsorban voltak könnyebb és összetettebb feladatok, utóbbiak ebben az esetben is több időt igényeltek. Megjegyezte, hogy az angol nyelvű feladatsorban volt egy elírás – egy szó kétszer szerepelt -, de ez nem okozott gondot az érettségizőknek.