Augusztus 29-e a magyar fotográfia napja, ugyanis 181 évvel ezelőtt, 1840. augusztus 29-én készült Magyarországon először, nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia), és ezen a napon mutatta be Vállas Antal magyar mérnök, matematikus a dagerrotíp fotográfiai eljárás teljes folyamatát. A jeles nap alkalmából Kaiser Ottó fotográfussal beszélgettünk.

A magyar fotográfia napját 2003 óta ünnepeljük, de igazából 1940-től tartjuk számon, amikor a Magyar Tudós Társaság készített egy meglehetősen hosszú expozícióval egy képet a Duna-partról és a budai Várról, de a világ sem sokkal korábban kapta meg ezt a közkincset, hiszen a francia akadémia 1939-ben adta át Louis-Jacques-Mandé Daguerre és Nicéphore Niépce szabadalmát – mondta a hirado.hu-nak Kaiser Ottó fotográfus.

Egy gyorsan fejlődő műfajjal van dolgunk, amelyik azóta is nagyon sokféle fejlődési szakaszon ment keresztül: annak idején nyolcórás expozíciós idővel számoltak, most körülbelül nyolcezred másodperc alatt is lehet képet készíteni – tette hozzá.

Az utóbbi időben a digitalizációnak köszönhetően rengeteg dolog adódott a fotográfia eszköztárában, gondoljunk csak a mobiltelefonokra vagy a drónokra. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a képvilág megteremtése teljes mértékben napi igényünké vált.

Ahogy a fotográfus fogalmazott: „lassan többet fényképezünk, mint amennyit beszélünk.”

Majd hozzátette: nem kevés tanulnivalóval jár, hogyha valaki a digitális világban meg akarja állni a helyét, hiszen a drónoktól elkezdve a különböző gépek és objektívek között kiigazodni, illetve az ahhoz tartozó számítógépes programokat, rendszereket felépíteni, kezelni tudni, az utómunkálatokban profinak lenni komoly feladat, és lényegesen összetettebb mint az analóg világban.

„A magyar fotográfia köszöni szépen, nagyon jól van”

A meghirdetett különböző versenyek, legyen az természetfotó vagy sajtófotó vagy bármilyen életképekre vonatkozó versenyek is azt bizonyítják, hogy rendkívül népszerűvé vált a fotográfia Magyarországon, ennyien még soha nem fényképeztek.

„És ez egy garancia is arra, hogy megemelkedik a színvonal, hiszen tömegsport nélkül sincs élsport”

– fogalmazott Kaiser Ottó.

A fotográfus bízik abban, hogy „az egyre sűrűsödő lehetőségek, az internetes és pályázati lehetőségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több olyan, eddig ismeretlen alkotót fedezzünk fel, akik egyébként ezen lehetőségek nélkül elsiklottak volna”.

Kétség nem férhet hozzá, hogy a magyarok kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fotográfia műfajainak területén is, hiszen a magyar stílus a világ minden komoly fotográfusának a gondolatvilágában benne van – mondta, majd hozzátette: „ennek az okait nem is kell keresni, mert egyszerűen az egész magyar kultúra és talán nyelvünk is alkalmassá tesz bennünket arra, hogy valami miatt mégiscsak kreatívabbak vagyunk, mint más népek”.

Forrás: hirado.hu