Március 23. 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja, az ünnep eseményeit felváltva tartják a két országban. A helyszín idén Csepel lett volna, az eseményt azonban a koronavírus-járvány terjedése miatt nem rendezik meg.

Az ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ekkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol (fotónkon). Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban.) A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozat – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel – 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül – március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította, március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

Azóta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében.

A magyar-lengyel kapcsolatok az államalapításra nyúlnak vissza, októl éltek, a Piast-dinasztiát és az Árpád-házat szoros dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A legenda szerint Szent Kinga lengyel királyné, IV. Béla lánya (Lengyelország egyik védőszentje) imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, s ő nyittatta meg a híres wieliczkai sóbányát. A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lajos kisebbik lányát, Szent Hedviget – aki férjét, Jagelló Ulászló litván fejedelmet és annak népét a keresztény hitre térítette – szintén Lengyelország védőszentjeként tisztelik. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője a lengyel szabadsághős, Bem József volt.

Budapest és Krakkó 2005-ben írt alá együttműködési megállapodást, s 2017-ben testvérvárosi kapcsolatokra is léptek. Ugyancsak három éve a parlamenti elnökök stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá a parlamentek szoros együttműködéséről. 2018 áprilisában Budapest XXII. kerületében felállították a Mementó Szmolenszkért emlékművet, amely a 2010. április 10-i szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak, köztük Lech Kaczynski lengyel elnöknek állít emléket, s 2018-ban avatták fel Tarnówban a lengyel-magyar barátság padját a város szülötte, Bem József szobra mellett.

2018-ban a magyar-lengyel kapcsolatok erősítése céljából, a két parlament döntése alapján kezdte meg működését a Waclaw Felczak Alapítvány és lengyel ikerintézménye, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézet. (Az 1916-1993 között élt lengyel történész a második világháború alatt a Lengyelország és Magyarország közötti illegális futárszolgálat szervezője és parancsnoka volt. A krakkói Jagelló Egyetem professzoraként könyvet írt Magyarország történetéről.)