A Krím-félsziget 2014-es elfoglalása óta állandó logisztikai probléma Oroszországnak a szárazföldi összeköttetés hiánya, hiába építettek ez miatt egy hidat is a Fekete-tenger fölött. Már csak egy város áll ennek útjában.
Az orosz-ukrán háború (vagy ahogy az orosz fél hivatkozik rá: speciális katonai hadművelet Ukrajna területén) több fronton zajlik: Kijev, a főváros, és Harkiv, az ország második legnagyobb városa és ipari központja folyamatos rakétatűz és utcai harcok helyszíne. Az orosz félnek azonban stratégiailag legalább ennyire fontos a déli szárazföldi korridor, azaz az összeköttetés megteremtése a Krím és a szárazföldi Oroszország között.
Mariupol városa nagyjából félmillió fős, közel esik a Donyecki Népköztársaság területéhez. A Krím annektálása óta itt állomásozik az ukrán hadiflotta a zászlóshajóval, a Donbasszal együtt.
A Krím-félsziget morális és történelmi okokból is fontos Oroszországnak, 1954-ig ráadásul orosz terület volt, ekkor kapta meg Hruscsov kezdeményezésére Ukrajna a félszigetet. Stratégiai jelentősége hatalmas, hiszen hozzáférést biztosít a Fekete-tengerhez. Viszont vízellátása szegényes, és ez miatt állandó logisztikai problémát is jelent Oroszországnak a terület ellátása, egyedül a Kercsi-szoroson átívelő híd jelentett átmeneti megoldást, amelyet 2019-ben fejeztek be hivatalosan (ez Európa leghosszabb hídja, 18 kilométeres).
Az orosz támadások egyik fő iránya a Krímtől Kelet felé terjed, miközben a Donyecki Népköztársaság területéről is megindultak csapatok. Mariupol a tengerparton fekszik, napok óta blokád alatt tartják a kikötőt is a helyi hírek szerint – írja az orosz Interfax, de a Reuters is megerősítette többször: Mariupolt hamarosan teljesen körbeveszik az oroszok.
A liveuamap.com grafikáján is láthatóak az irányok: a vörössel jelölt területek a jelenleg orosz megszállás alatt álló részek, a vörös vonallal körülhatárolt rész a Krím a kép alján, míg jobb oldalt a Donyecki Népköztársasági szakadárok területe látható. Közöttük Mariupol városa, amely egyelőre kitart.