Az orvosi-élettani Nobel-díjat két amerikai és egy brit kutató, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja idén a hepatitis C vírus felfedezéséért.

  A stockholmi Karolinska Intézetben hétfőn jelentették be, hogy az orvosi-élettani Nobel-díjat két amerikai és egy brit kutató, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja idén a hepatitis C vírus felfedezéséért.

Perlmann a bejelentést követően a két amerikai tudóssal folytatott telefonbeszélgetésről elmondta: mindketten “alig találták a szavakat, nagyon meglepődtek, rendkívül boldogok voltak, élmény volt velük beszélni, bár nem vették fel elsőre. Próbálkoznom kellett néhányszor, mire sikerült.”

Az indoklás szerint a három kutató eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat.

Alter, Rice és Houghton munkássága azonban lehetővé tette vírustesztek és gyógyszerek kifejlesztését, és ezáltal emberéletek millióinak megmentését.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente több mint 70 millió hepatitis C vírusfertőzés történik, és négyszázezren halnak bele a fertőzés szövődményeibe.

John McLauchlan, a Glasgow-i Egyetem fertőző májgyulladással foglalkozó professzora szerint a három díjazott úttörő eredményeket ért el, felfedezéseik lehetővé tették a hepatitis C által okozott betegségek felszámolását. 2016-ban a WHO célul tűzte ki a vírus okozta megbetegedés eltűnését 2030-ra. “Először fordulna elő, hogy pusztán gyógyszerekkel sikerülhet ellenőrzés alá vonni egy vírusfertőzést” – emelte ki, hozzátéve: egyedül arról kellene gondoskodni, hogy azok, akiknek szükségük van rá, megkapják a gyógyszereket.

Will Irving, a Nottinghami Egyetem virológusa azt mondta, a hepatitis C azonosítása “Szent Grál” volt az orvoslásban. “Miután a hepatitis A-t és B-t felfedezték, világossá vált, hogy hiányzik egy vagy több vírus, amely májkárosodást okoz. Tudtuk, hogy van egy vírus a vérellátásban, mert amikor az emberek vérátömlesztést kaptak, májkárosodás alakult ki náluk. Ez kockázatos volt, de semmit sem tudtunk tenni ellene. Nem ismertük a vírust, nem tudtunk tesztelni” – idézte fel. “A hepatitis C felfedezése előtt kicsit olyan volt vérátömlesztést kapni, mint az orosz rulett” – mondta Nils-Goran Larsson, a Nobel-bizottság tagja.

Graham Foster, a Queen Mary Egyetem hepatológusa is azt emelte ki, hogy a hepatitis C felfedezése emberek millióit mentette meg a haláltól, attól, hogy megbetegedjenek és egyéb májproblémáktól. A három kitüntetett nagyon is megérdemli a Nobel-díjat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy felfedezéseiknek jelentős hatásuk volt a fejlődő országokban, például Egyiptomban és Pakisztánban, ahol szennyezett orvosi eszközöket használtak, de az olyan fejlett országokban is, mint az Egyesült Államok, ahol gyakran maguk a vérkészítmények voltak fertőzöttek. Eredményeik “biztonságossá tették a vérátömlesztést és lehetővé tették a hepatitis C kezelésének gyors fejlődését”. “Manapság olyan gyógyszereink vannak rá, amelyek 96 százalékban hatásosak, ha nyolc hétig szedik őket” – mutatott rá.