Az olcsó és innovatív energia biztosításában, a rezsicsökkentés eredményeinek megvédésében kulcsszerepe lesz a napenergia felhasználásának, a tervek szerint az idén nyáron pályázatot írnak ki lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatására - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Steiner Attila közölte: 87 ezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz.
A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteket a következő időszakban dolgozzák ki – tette hozzá. Az államtitkár elmondta: folyik az uniós források tervezése, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagyni.
A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz – ismertette Steiner Attila. Kiemelte: az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására. A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát – jelezte.
Az államtitkár felidézte: a kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet. Hozzátette, hogy mindezt az energiabiztonságot garantálva, a klímavédelmi és a versenyképességi, gazdaságfejlesztési szempontokat összehangolva, a környezet megóvása mellett kívánják megvalósítani.
Steiner Attila a kiemelt szempontok között említette emellett a rezsicsökkentés vívmányainak megvédését, valamint az olcsó és innovatív energia biztosítását.