Szemünk a legalkalmazkodóbb érzékszervünk. Minden pillanatban a beérkező fény ereje és iránya szerint működik.

„Az emberi szem körülbelül százezerszeres fényintenzitásbeli különbséget képes érzékelni, illetve ehhez alkalmazkodni. Ez egy fantasztikus nagy adaptáció” – mondta Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár, az Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója az M1 Család 20 című műsorában.

Életünk 90 százalékát zárt térben, mesterséges megvilágításban töltjük. Lámpák mellett tanulunk, dolgozunk, és az otthonukban is sokféle lámpa van felszerelve. A volfrámszálú izzót az utóbbi tíz évben kiszorította a LED. A teljesítményt jelző watt helyett manapság a fényerőt mutató lumen, illetve a színhőmérsékletre utaló kelvin került előtérbe. Ez utóbbi adat azt mutatja, hogy az izzó fénye mennyire közelíti meg a természetes fényviszonyokat.

„A meleg fehéret szoktuk ajánlani, hogyha pihen az ember vagy éjszakai irányfénynél. A napfény fehér a legjobb, az egy középerős vagy középszínű fény.

Ez a legjobb a szemnek, nem bántja, nem irritálja.

A hideg fehér, amellyel élénk fehér fényt érünk el, ébren tart, például munkához ajánljuk” – mondta Nyikos Veronika világítástechnikai szaktanácsadó.

Szemünk egészsége függ a fényerő helyes megválasztásától

„A meleg fehér izzók 2700–3000 kelvinnel rendelkeznek, a természetes fehér izzók pedig általában 4000-es kelvinnel, és ami már hideg fehér, az 5500-tól 6400 kelvinig” – tette hozzá.

A fény energiáját a retina fotoreceptor sejtjei alakítják elektromos energiává; ha ezek sérülnek, fényfelvevésre alkalmatlanná válnak, szembetegség alakulhat ki. Napjainkban a LED-panelek, spotok, hangulatlámpák már a lakberendezés dizájnelemei is. Számtalan formában kaphatók, és szabályozhatóságuk szinte minden igényt kielégít.

A gyerekszoba megvilágítása

A gyermekek fő birodalma a játékszoba és a saját hálószoba. A hangulatos, meghitt fényeken túl a játék és a tanulás határozza meg a funkcionális világításokat.

A gyerekek napi elfoglatságához ajánljuk a nagy fényeket, estére pedig, amikor már pihennek, a kis, éjszakai jelzőfények alkalmazását javasoljuk – mondta Szalczgruber Krisztina.

Nagy Zoltán Zsolt szerint a lényeg az, hogy a fény felülről jöjjön, vagy valamennyire oldalról, ne 90 fokban. És nem jó, ha direkt módon világítunk a szembe, mert ez hosszú távon károsíthatja a szemlencsét, szaruhártyát, illetve az éleslátás helyének elfajulását okozhatja.

„A gyermekek szeme két-három éves korig intenzíven fejlődik, illetve igazodik a külvilághoz. Ez azt jelenti, hogy mind a fényviszonyokhoz, mind a távolságokhoz jól tud alkalmazkodni, ami negyvenéves kor után már nincs így. Emiatt azonban a gyerekeknél kevésbé lehet az esetlegesen felmerülő szemproblémákat észrevenni, hiszen nem biztos, hogy adnak valamiféle jelet” – hangsúlyozta Knézy Krisztina gyermekszemész.

A rossz világítás fénytörési hibát okoz

„A gyermekek szeme akár tíz dioptriát is képes alkalmazkodni, ezért fontosak a jól megválasztott fények. A megvilágítás minősége a fénytörési hibára lehet hatással. Ha gyenge megvilágításban sokat olvasunk, akkor a szemünket megerőltetjük, és ennek következménye lehet a szemgolyó hossznövekedése, ami rövidlátást okoz. Minden milliméter növekedés körülbelül három dioptria fénytörési hibát okoz” – mondta Nagy Zoltán Zsolt.

Európában a lakosság negyede rövidlátó, ezért különösen fontos, hogy olyan fényforrásokat válasszunk, amelyek kímélik a szemet, nem károsítják a látást.

hirado.hu