Örökre megpihent a slágergyáros
Illusztráció: Pixabay
Elhunyt Bradányi Iván többszörös EMeRTon-díjas magyar dalszövegíró, műfordító, író, május 1-jén, 92 éve korában. Egy mondat, egy rideg tényközlés. A szép kort megélt szerző viszont ennél sokkal, de sokkal több adott a magyar közönségnek… Rá emlékezünk.
Bradányi Iván 1930. április 11-én, Budapesten született, első dalai pedig már 1949-ben megjelentek. 1960–1972 között Londonban és Barcelonában élt. 1972-ben tért vissza Magyarországra. 1973-tól a Magyar Rádió külső munkatársa. 1976-1990 között a Rádió könnyűzenei műsorértékelője volt. 1994-ben ő volt a magyar zsűri pontjainak ismertetője az Eurovíziós Dalfesztiválon. 1995 óta a Reader’s Digest külső munkatársa. 1996–2004 között a Szekigráf Kiadó művészeti igazgatója volt. 1996 óta a Masterfilm Digital Kft. munkatársa. 2008 óta a Magyar Katolikus Rádió műsorvezetője volt. Disney-filmeket is fordított. Íróként, dalszövegíróként, fordítóként is sokat tett a magyar kultúráért. Számos díjjal ismerték el: eMeRTon-díj (1988, 1989), Huszka Jenő-díj (2000), Magyar Rádió Életműdíj (2005), Artisjus Életmű-díj (2011), Újbuda díszpolgára (2015) – foglalja össze életrajzát röviden a Wikipedia.
Halálával a magyar tánc- és könnyűzene sokat veszített, hiszen ahogy telik az idő, egyre több, már életében legendává vált szerzőtől kell elbúcsúznunk. Olyanoktól, akik nélkül az előadók sem biztos, hogy olyan sikereket érhettek volna el, mint amekkora karriert befutottak. Bradányi Iván is ilyen volt. Dalaival emlékezünk páratlan munkásságára.
Olyan énekesekkel dolgozott együtt, mint Kovács Kati, Korda György és Balázs Klári, Cserháti Zsuzsa, Komár László, Kovács Erzsi, Tárkányi Tamara, Záray Márta-Vámosi János, Ambrus Kyri, s a sort még hosszan lehetne folytatni.
Kovács Erzsi a magyar tánczene kiemelkedő alakjaként beragyogta a színpadokat, lemezek ezrei sercegtek a lejátszókon romantikus esteken, nyári éjszakákon. Életét nem kímélték a nehézségek, a karrierjét is újra kellett kezdeni, de az éneklést, örök szerelmét soha nem eresztette. A művésznő utolsó hanghordozóját 79 éves korában jelentette meg, „Mosolyogva búcsúzom” címmel. Erre került fel egy csodás nóta, „A Bossa Nova hangulatát imádom”, amelynek sokatmondó, csodás szövegét Bradányi Iván írta. Tudva, hogy 2014 óta már nem lehet közöttünk Kovács Erzsi, s most már Bradányi sem, valahogy még szívet tépőbb ez a rengeteg mondanivalóval megáldott szerzemény.
A csodálatos Záray Márta-Vámosi János páros is az égben énekel már jó ideje, hangjukat felvételek őrzik az utókornak, amely remélhetőleg nyitott a múlt nagyjaira. Az 1984-es Ketten az úton kedves, aranyos, olyan, amilyennek egy igazi szerelemnek lennie kell…
Ambrus Kyrit, az első magyar tinisztárt nemrég vesztettük el, akiről akkor hosszabban is megemlékeztünk. A „Fekete szárnyú kismadár” című dal zenéjét Koncz Tibor szerezte, szövegét pedig Bradányi Iván jegyezte, s igencsak kellemes felvétel született ebből az együttműködésből.
Kovács Kati szerencsére még megörvendeztet minket fellépéseivel, hangja az évek alatt semmit sem kopott: még mindig az egyik legkiválóbb énekesnőnk. Számos dalszöveget írt számára Bradányi Iván, amelyek tökéletesen illettek Kati karakteréhez, hangjához, a neki szánt dalokhoz. Elég csak az 1980-ban megjelent „Én sohasem búcsúzom” című számra, vagy az „Indián nyárra” gondolni. Ez utóbbi az 1977-es Csendszóró nevű lemezen található meg. Az eredetileg francia nyelven jegyzett, Joe Dassin előadásában felcsendülő „L’été indien” című világsláger magyar szöveggel itthon is hódított, ma is sokan dúdolják. Bradányi és Kovács Kati halhatatlanná tette…
Kovács Katinak készült az „Édes kisfiam” is, ám Cserháti Zsuzsának annyira megtetszett, hogy végül ő énekelte el és tette minden kisfiús szülő örök, szerelmetes dalává. Az eredetije 1972-ben jelent meg olaszországban Ciro Dammicco előadásában „La Rose Blu”-ra keresztelve. Viszont így keveseknek mond bármit is, csakúgy, ahogy angol szöveggel. A mi szívünknek magyarul lett kedves, Bradányi Iván gyönyörű soraival és a tragikus sorsú zseni, Cserháti Zsuzsa hangjával…
Fájdalmas leírni ennyi zseniális előadónál újra, de sajnos Máté Péter is nagyon-nagyon régóta nincs már közöttünk, betegség ragadta el a magyar könnyűzenéből és családja mellől. Dalai és hangja örökké velünk maradnak, különösen ha olyan nagy slágerekre gondolunk, mint az „Ez majdnem szerelem volt.” Tökéletes előadása egy tökéletesen megkomponált műnek, amelynek a szövege maga mögé utasíthat sok-sok modern mondatfolyamot.
Korda György és Balázs Klári személyes jó kapcsolatot ápolt a szövegíróval, számos verset köszönhetnek neki. Nehéz választani, oly’ gazdag pályafutása van a házaspárnak, s Bradányi tevékenyen részt vett benne. A „Barátok amíg élünk” talán azért is emlékezetes, mert ismét csodás megközelítésből foglalkozik a szerelem, a házasság témájával. Olyan húrokat pendít, amelyek az idő múlásával már lehet, hogy nem annyira divatosak, viszont akkor is örökérvényű igazságot és szépséget hordoznak. Tanít szeretni, tisztelni és élni…
Az Apostol együttes egyik slágerével zárjuk a megemlékezést, amely talán egy kicsit áthallásos így most, Bradányi Ivánra emlékezve…
Ám tudva, hogy örökké letette a tollat, s hogy nem születhet több szenzációs dalszöveg, egy kicsit olyan érzés, mintha a nyár is elbúcsúzott volna…
Viszont a felvételek és a szövegek maradnak. A mi feladatunk, hogy az emlékeket ápoljuk, tiszteljük azokat a zseniket, akiket a magyar könnyűzene ajándékozott nekünk… S bízzunk abban, hogy ha eljön az idő, újra láthatjuk és hallhatjuk őket játszani, ezeket a csodákat…